Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 27 (49. szám) - Az általános vám- és kereskedelmi egyezmény keretében kialakított, 1994. április 15-én Marrakeshben aláírt sokoldalú kereskedelmi megállapodások megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - PÁL LÁSZLÓ ipari és kereskedelmi miniszter:
196 Kiemelt fontosságot tulajdonítunk az uruguayi forduló mezőgazdasági tárgyalásainak. A megállapodás nyomán világméretekben megszűnnek az ágazat kereskedelmi feltételeit átláthatatlanná tevő vámon kívüli korlátozó eszközök, mérsékl ődik a magyar export piacra jutását sokszor ellehetetlenítő szubvencionális verseny. Ez az általános várakozások szerint jótékony hatással lesz a hazai termelésben jelentékeny szerepet játszó agrártermékek mesterségesen eltorzított világpiaci áraira. A meg állapodás természetesen változást hoz a magyar importszabályozásban is. Az eddig alkalmazott adminisztratív korlátozások helyét a vámok veszik át, amelyek mértéke - éppen a megfelelő védettség fenntartása miatt - a korábbi átlagos 20 százalékos szintről m integy 45 százalékosra növekszik. Ennél is nagyobb arányú a növekedés a jelentős hazai termeléssel bíró árukörökben, például a hús, a gabona, a zöldség, illetve a gyümölcs esetében. A GATTmegállapodás előirányozza a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék ek vámszintjének fokozatos csökkentését is, hat év alatt összességében 36 százalékkal. Magyarország ettől elmaradó, átlagosan 31 százalékos csökkentést vállalt, ahol a főbb termékeknél a vámmérséklés mértéke csak a minimálisan előírt 15 százalékot teszi ki . Azért, hogy az emelkedő vámok ne lehetetlenítsék el a tradicionálisan kialakult kereskedelmi forgalmat és ne váltsanak ki szükségtelen áremelkedéseket, kedvezményes vám mellett bizonyos mértékű behozatalra e termékeknél módot kell adni. Szeretném aláhúzn i, hogy a vámemelések mértéke, illetve a kedvezményes vámkontingensek minimális szintje nemzetközileg megszabott számítási módszerek eredményeként adódott. Kitérnék itt többek között a cukorvámok kérdésére, amellyel kapcsolatban komoly aggályok merültek fe l. E termékeknél a jelenlegi 80 százalékos vám emelésére a fenti számítások alapján nem volt módunk. A cukoripar képviselői jelezték, hogy az adott vámszintet a szükséges védelem szempontjából elégtelennek ítélik. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, h ogy a GATTmegállapodás tartalmaz olyan védintézkedési lehetőséget, amely a megnövekedett mennyiségű vagy túlzottan alacsony árú termékek behozatalánál pótvám kiszabását teszi lehetővé. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium intézkedett arról, hogy a cukor, csakúgy, mint néhány más, szintén problematikusnak látszó termék azonnal kerüljön behozatali megfigyelési rendszer hatálya alá, és amennyiben a kárt okozó import veszélye valóban fennáll, úgy éljünk a pótvám kivetésének lehetőségével. A fentiekkel is össz efüggésben a kormány egyetért a mezőgazdasági bizottság azon ajánlásával, hogy az agrártermékek körében folyamatosan vizsgáljuk a GATTmegállapodás hatásait, és tegyük meg ezek alapján a szükségessé váló kezdeményezéseket. A mezőgazdasági importszabályozás új rendszere szükségessé teszi a két oldalú társulási, illetve szabadkereskedelmi megállapodásunk agrárrészeinek kiigazítását. Exportunk szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a partnereinktől kapott engedmények piacra jutási értékét megőrizzük. A megáll apodások adaptálásával kapcsolatos megállapodásokat az Európai Unióval már megkezdtük. Speciális helyzetet teremtett ugyanakkor az, hogy az EU a jövő év kezdete helyett csak a közösségi marketing év elején, azaz 1995. július 1jétől vezeti be a GATTmegáll apodások szerinti új agrárimportszabályozást. Ezen átmeneti időszak alatt az EUba irányuló magyar mezőgazdasági export feltételei nem változnak, így magyar részről is a korábbi szinten kell biztosítanunk a piacra jutási lehetőséget az EUból származó agr ártermékeknek. Az ipari termékek kereskedelméről folytatott GATTtárgyalások eredményeként exportunk feltételei elsősorban a tengeren túli OEDCországokban és fontosabb fejlődő országokban javulhatnak. (15.30)
