Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 27 (49. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "Hová lett 120 millió dollár?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
185 mert a devizahatóság engedélye nélkül külföldinek hitelt nyújtott, és ezért alaposan gyanúsítható különösen nagy értékre elkövetett devizagazdálkodás megs értésének bűntettével. A devizakódex 5. § (1) bekezdésének e) pontja szerint csak devizahatósági engedéllyel szabad külföldinek hitelt nyújtani. Aki engedély nélkül nyújt hitelt a külföldinek, az megszegi a devizakódexet. 1993ban született meg a XVII. tör vény, amely '93. május 15én lépett hatályba. Ez módosította a Btk.t és a szabálysértési törvényt a devizajogsértések következményei tekintetében. Míg korábban a külföldinek engedély nélkül hitel nyújtása az értékhatártól függően bűncselekménynek minősülh etett, az új szabályozás szerint az engedély nélküli hitelezés értékre tekintet nélkül szabálysértésnek minősül, így szól a módosított szabálysértési törvény 116. § (1) bekezdés b) pontja. Ha az elkövetés és az elbírálás között új törvény lép hatályba, és az új törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, akkor az új törvényt kell alkalmazni a hatálybalépése előtt elkövetett cselekményre is. Így szól a hatályos Btk. 2. §a. A képviselő úr által említett ötvenezer forintos értékhatárnak csak a Btk. 30 9. § (1) bekezdésében az a) és a b) pontban meghatározott esetekben van jelentősége. A devizakódex 5. § (1) bekezdésének e) pontja nem tartozik ebbe a körbe. Ezért a törvénynek megfelelően járt el az ügyészség, amikor a följelentés nyomán a nyomozást megta gadó határozatot hozott arra hivatkozással, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény. Arra illő tisztelettel fel kellett hívnom az Országgyűlés figyelmét, hogy a képviselő úr által előrebocsátott jogi okfejtés téves, mert a feltett öt kérdés ebből a téves feltevésből indul ki. Ezekre a következőkben sorban válaszolok. Az első kérdésre: vádemelés nem történt, mert az ügyészség a nyomozást is megtagadta. (14.40) A második kérdésre. A Magyar Nemzeti Bank által tett feljelentés jogellenesnek minősíti kü lföldinek engedély nélkül hitel nyújtását. Ezt az álláspontot természetesen az ügyészség is osztja, de a büntetőjogszabályok megváltozása folytán az elbíráláskor ez a cselekmény már nem volt bűncselekmény. A harmadik kérdésre. A Magyar Nemzeti Bank feljele ntésében foglaltak csak devizajogsértés elkövetésére utalnak. Egyéb adat az ügyészségnek nem áll rendelkezésére. A negyedik kérdésre. Arról, hogy a bank a hitelügyletet miként zárta le, én felvilágosítást adni nem tudok. Annyit tudok, hogy a Magyar Külkere skedelmi Bank a hitelügyekben több céggel egyezségre jutott. Az ötödik kérdésre. Markovics Bélát nem vették őrizetbe. Végezetül emlékeztetnem kell a tisztelt Országgyűlést, hogy a jelen interpellációhoz kapcsolódó interpelláció hangzott el ebben a Házban m ár 1994. október 25én és november 22én, mindkét alkalommal dr. Torgyán József képviselő úr részéről, és az interpellációkra dr. Békesi László pénzügyminiszter úr válaszolt. Kérem képviselő urat, válaszomat elfogadni szíveskedjék. Arra a nem várt esetre, ha a képviselő úr a választ nem fogadná el, a választ az Országgyűlés szíves jóindulatába ajánlom. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Homoki János képviselő urat illeti a szó. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Legfőbb ügyész úr válasza megdöbbe ntő. Megdöbbentett engem, és feltehetően a tévénézőket is. Ugyanis a Legfőbb Ügyészség kifejtett álláspontja az ügyben az állampolgárokban aggodalmat, sőt félelmet keltő. Egyrészt azért, mert egy könnyen felismerhető és minősíthető súlyos gazdasági
