Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
19 kérnie ahhoz, hogy a jogát megszerezhesse. Ez az első, amit kifogásolok, és nyilvánvalóan módosító indítványt is fogunk erre vonat kozóan benyújtani. A következő két dolog, ami súlyosan kifogásolható, az pedig a 12. és a 13. § (2) bekezdése. A 13. § elhagyását fogjuk a javaslatból, egész egyszerűen azért, mert méltánytalannak érezzük, hogy szankcióval sújtsuk a részaránytulajdonost a zért, mert az eljárásban az eljáró szervek mulasztást követtek el. Arról van itt ugyanis szó, hogy a részaránytulajdonos nem lesz jogosult a kimérési költség visszatérítésére, hogyha az eljárás nem megy időben végbe. És az utolsó - amiben én nem politikai , hanem egyszerűen jogi aggályokat érzek - a 13. § (2) bekezdése. Azt mondja a javaslat, felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben megállapítsa azokat a célokat, amelyek megvalósítása érdekében a szövetkezet használatában álló kárpótlási földalapba ta rtozó állami tulajdonú föld az önkormányzat kérelmére, tulajdonába átengedhető. Én a miniszter úrtól megkérdeztem a mezőgazdasági vitában, mi az, hogy a kormány rendeletben állapíthatja meg azokat a célokat, amelyek érdekében ez a tulajdonváltozás történhe t. Miniszter úr válasza az volt - és ez némileg megnyugtató, ha korrigáljuk itt ezt a szöveget , hogy az átmeneti törvény rendelkezett erről tulajdonváltozási lehetőségről, amely azt mondta ki, hogy az önkormányzatok a folyamat végén tulajdonképpen egy íg érvényt kapnak, egy tulajdonszerzési lehetőséget, de nem határozta meg az átmeneti törvény, hogy ezt hogyan kell végrehajtani. (10.20) Erre az eljárásra kap jogosítványt a kormány ebben a törvényi felhatalmazásban. Örülök annak, ha ez í gy lesz, de akkor így kell megfogalmazni. Akkor azt kell mondani, hogy arra kap felhatalmazást a kormány, hogy állapítsa meg az eljárás módját. A célokat nem állapíthatja meg, mert egy másik törvény ezt a célt már megfogalmazta. Tulajdonhoz akarta juttatni állami földekből az önkormányzatokat. Ez a cél. E mellé kormányrendelettel egy másik törvény végrehajtását módosítandó nem lehet célokat tenni. Mindezek alapján csak módosításokkal és a végrehajtást illetően egy megfelelő, átgondolt eljárással tudja a Mag yar Demokrata Fórum képviselőcsoportja ezt a javaslatot elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm dr. Farkas Gabriella képviselő asszony felszólalását. Kétperces reagálásra kért lehetőséget Kis Zoltán . Megadom a szót. DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Az MDF képviselőjének néhány megjegyzésére szeretnék reagálni, annál is inkább, mert úgy veszem észre, hogy itt olyan politikai célokat próbál belemagyarázni ebbe a módosításba, ami pontosan azt a célt szolgálja, amit a kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum hónapok óta erőltetne. Sajnos, a korábbi időszakban ezt nem tette meg, pedig kormányzati pozícióból talán könnyebben sikerülhetett volna. Ugyanis az a húsz fő, amiről itt szó va n a közös tulajdon kialakításánál, úgy került be abba a törvénybe, hogy húsz rubrika volt az ingatlannyilvántartási fejrészen. Ezért maximum húsz fő lehetett a közös részaránytulajdonosok száma. Meg kellene kérdezni a földkiadó bizottságokban dolgozókat, hogy mennyiben segíti vagy nehezíti a munkájukat épp az, hogy korlátolt számú közös tulajdonos lehet az adott földrajzi helyen. A másik. Az önkormányzatok földtulajdonhoz való juttatása 1990 óta téma. A korábbi parlamentben Remport Katalinnal és Mikó úrra l együtt nyújtottunk be egy módosítást, majdnem átment az Országgyűlésen - egyébként 15 szavazattal bukott meg, nem az akkori ellenzék szavazatain múlt , később ezt Vastagh Pál a szocialista pártból megismételte, akkor már nagyon elbuktunk, mert az volt a z egyik vezérelv, hogy honnan jön a szél, majd később önök a hathatós támogatásunkkal meghoztak egy törvényt, amely szerint az önkormányzatok legkésőbb 1993. december 31ig földet kaptak volna. Ez a határidő eltelt. 1994. május 31ig volt meghosszabbítva e z a határidő. Ez is eltelt. Az önkormányzatok miért nem kaptak földet? Mert időközben önök egy
