Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 22 (48. szám) - A Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1991. május 29. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvény-javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - A hegyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. FARKAS GABRIELLA, az MDF
141 Ennek a minőségi orientációnak van néhány pillére, amelyet érdemes talán felsorolni, elmondani, merthogy ezek nagyon jellemzőek a magyar szőlő- és borgazdaságra. Az, hogy nekünk azokat a fajtákat kell előtérbe helyezni és előnyben részesíteni, a melyek a világpiacon jól eladhatók, és amelyhez a hegyközségek sok segítséget tudnak nyújtani; hogy meg lehet határozni azokat a művelésmódokat, azokat a növényvédelmi eljárásokat, amelyek a leggazdaságosabban, leghatékonyabban és a környezet legkisebb sze nnyezése mellett szolgálják a szőlőtermesztés ügyét; hogy a hegyközségek meghatározhatják a szüret optimális időpontját annak érdekében, hogy a legjobb minőségű szőlőt, mustot, bort lehessen betakarítani; hogy szolgáltatásokkal és szaktanácsadással állnak a termelőknek a rendelkezésére; hogy megműveltetik azokat a szőlőket, amelyek sajnos évről évre nagyobb számban találhatók meg a borvidékeinken, amelyeket a tulajdonosaik nem művelnek meg kellő alapossággal, vagy egyáltalán nem, és védik - minden piaci esz közzel is - a termelőknek az érdekeit. A szőlőtermelők nagyon népes tábora bizalommal várja ezt a törvényt, és azt várja tőle, hogy a magyar bornak a tekintélye gyorsan emelkedni fog, és úrrá tudunk lenni azokon a piaci nehézségeken, amelyekkel az előbbi t íztizenöt esztendőben sokszor csak részben tudtunk megbirkózni. (17.20) Úgy gondolom, hogy nem feltétlenül lesz diadalmenet a hegyközségek megalkotása, mert ez bizonyos kötelezettségekkel is jár a hegyközségek tagságára vonatkozóan, hiszen tagdíjat kell f izetniük. Most, amikor egyelőre a bor jövedelemtermelő képessége nem túlságosan nagy, ez újabb terheket ró, rak a termelők vállára, akik azonban - amennyire a magyar szőlő- és bortermelő társadalmat ismerem - szívesen vállalják ezeket a kötelezettségeket é s nehézségeket annak érdekében, hogy felvirágozzék a magyar szőlő- és bortermelés, hogy hálásak lehessenek annak az Országgyűlésnek, amely újra megalkotta a hegyközségi törvényt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Farkas Gabriella képviselő asszonynak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja vezérszónokának. Őt Karakas János képviselő úr követi majd. DR. FARKAS GABRIELLA , az MDF vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Há z! Kedves Képviselőtársaim! Én azt hiszem, hogy egy rendhagyó törvényhozásra kerül most sor. Rendhagyóra egyfelől azért, mert a 100. születésnapját ünneplő első magyar hegyközségi törvény tiszteletére újítjuk azt meg, és rendhagyó azért, mert kivételes elj árásban és hatpárti megegyezéssel született meg az a tervezet, amely önök előtt van. A hegyközségek Európa legrégibb termelői önkormányzatai voltak. Nem véletlen ez, hiszen a szőlőművelés szabályai - mint Bálint képviselőtársam is mondta - rendkívül szigor úak, de az eredmény érdekében azok. Éppen ezért nagyonnagyon szomorú dolog volt Magyarországon az, amikor 1949ben egyetlen rendelettel - rendelettel! - a törvényt hatályon kívül helyezték, szétverték a hegyközségi szervezetet, és lehetetlenné vált ezált al az, hogy az eredet ellenőrzött legyen, ezáltal védett és magas minőséget lehessen előállítani. Én borvidéken élek, Egerben, és nagyon jól tudom, mi ugyan szeretnénk azt hinni, hogy a magyar bor most is világhírű, de ahhoz, hogy tényleg az legyen - hogy ezt a termelők is érezzék azokban az eredményekben, amelyeket munkájukkal elérnek , ahhoz első lépés ez a törvény. Ezt a törvénytervezetet az előző parlamenti ciklusban a kormány előkészítette. Sajnos a törvényhozás hajszájában nem tudott már a parlament elé kerülni. Éppen ezért az új parlament mezőgazdasági bizottsága azonnal kezdeményezte és kérte a kormányt, hogy ezt a törvénytervezetet terjessze minél hamarabb a parlament elé. Mi mindnyájan nagyon örültünk a mezőgazdasági bizottságban annak, hogy ez a kezdeményezés sikeres volt és a tervezetet megkaptuk. Éppen ezért az a munkabizottság, amelyik a bizottságon belül
