Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 22 (48. szám) - Kósa Lajos (Fidesz) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "A Távközlési Alap működtetése" tárgyában - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
108 Tisztelt Miniszter Úr! A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 33. §a állami feladatként határozza meg a Távközlési Alap működtetését. Ennek az alapnak a bevételei elsősorban a távközlés területén létrejövő koncessziós bevételek és egyéb, a távközléssel kapcsolatos bevételek. Ezt az alapot azért hozta létre az Országgyűlés, hogy az itt felgyülemlett fo rrásokat a hazai, meglehetősen hányatott sorsú távközlés fejlesztésére lehessen fordítani. Ennek az alapnak azonban a mai napig nem készültek el a jogszabályi feltételei. 1992 novemberében az Országgyűlés akkori gazdasági bizottsága ülésén az akkori kormán yzati képviselő azt állította, hogy ennek a törvényi előkészítése körülbelül fél évet vesz igénybe. Azonban nem készültek el sem az érintett alappal kapcsolatos törvényi szabályozások, sem pedig a Hírközlési Alappal kapcsolatos törvényi szabályozások. Tehá t el lehet mondani, hogy a Távközlési Alap nem volt fontos az ön elődjének, és miután eddig sem ismerkedetett meg a Ház, illetőleg nem terjesztette be az ön minisztériuma ennek az alapnak a szabályozását, ezért nem tudjuk, hogy önnek, illetőleg ennek a kor mánynak vajon fontose ez az alap, ennek a működtetése. Márpedig az alap által kezelt pénzeknek sok helye lenne a távközlésben. Addig amíg ez az alapkérdés nem rendezett, a parlamenti képviselőknek nem áll módjukban ellenőrizni az ebből az alapból történt kifizetéseket. Éppen ezért a következő kérdéseket szeretném önnek feltenni. 1. Előkészítie az ön által vezetett minisztérium a Távközlési, illetőleg a Hírközlési Alapról szóló jogszabályt? Kape tájékoztatást a gazdasági bizottság vagy a parlament arról, hogy a távközlési törvény létrejötte óta eltelt időben az alap bevételét jelentő koncessziós kérdések sorsa micsoda? (14.30) 2. Igaze, hogy a GSMkoncessziót utolsó fázisában bonyolító Technoimpex Rt.nek a néhány heti munkáért 1 milliárd 758 millió forin tot fizetett ki a minisztérium sikerdíj címén? 3. Igaze, hogy a helyi koncessziót nyert társaságok egy része halasztgatja a koncessziós díjak befizetését? Vane olyan társaság, amely az előírt határidőig nem fizette be a koncessziós díját? Ha van, milyen szankciókkal kíván élni az ilyen társaságokkal szemben? 4. Kérem, mondjon valamilyen dátumot arra vonatkozóan, hogy a Távközlési Alapról szóló jogszabályt mikor tervezi ön benyújtani a parlamentnek? Köszönöm a szót. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Vál aszom bevezetéseként engedjék meg, hogy bejelentsem, a minisztérium feladatainak átvétele során áttekintettem a hírközlési törvényelőkészítés helyzetét: azt nem tartottam kielégítőnek. Megállapítottam, hogy a korábbi távközlési, valamint rádiótávközlési alap összevonásával egy új típusú Hírközlési Alap önálló törvényként - és ez fontos: önálló törvényként - történő megfogalmazására van szükség. A Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslatot elkészítettük, az államigazgatási egyeztetés megtörtént, és azt röv idesen a kormány elé terjesztjük. Világosan kell látni azt is, hogy a korábbi kormány fogadta el és terjesztette az előző Országgyűlés elé az államháztartásról szóló törvény azon módosítását, amely korlátozva ugyan, de lehetővé tette egyes alapok átmenetil eg szabad pénzeszközeinek legfeljebb háromévi időtartamra más alap részére való kölcsönadását. Ezt nyilván különbözőképpen lehet minősíteni. Így a törvényi lehetőséggel élve a Távközlési Alap céljaitól eltérő feladatokhoz nyújtott az előző kormány a Mezőga zdasági Alapnak 3,9, az Útalapnak 1,5, a Vízügyi Alapnak 0,8, a Területfejlesztési Alapnak
