Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSEHÁK JUDIT, a szociális és egészségügyi bizottság előadója:
11 figyelembe veszik az éves nettó jövedelmeket, és a nyugdíjazást megelőző évek - bizonyos évek - kereseteit felszorozzák bizonyos s zorzóval. Ezt a technikát valorizációnak hívják. Ez a valorizációs technika, ezek a súlyszámok szerepelnek a kormány indítványában. A társadalombiztosítási II. törvény 44. §a erről a technikáról, és ezekről a szorzószámokról szól. A 44/A § egy másik techn ikai megoldást tartalmaz, éspedig arról szól, hogy milyen szabályok szerint kell figyelembe venni a nyugdíj alapjaként már figyelembe vett jövedelmeket. Az idei évben meglévő szabályok szerint 16 ezer forintig lehet 100 százalékban figyelembe venni a nyugd íj alapjaként a kiszámításkor a jövedelmet. A 16 ezer forint fölötti jövedelemrészek csökkennek bizonyos korlátok, bizonyos összeghatárok között: 90, 80, 50, majd 60 és annál kevesebb százalékát lehet figyelembe venni a nyugdíj alapjaként kiszámított jöved elmeknek. Mi pótlólag erre a 44/A §ra nyújtottunk be egy módosító indítványt, és azt szeretném kérni a tisztelt Háztól, hogy ezt a módosító indítványt fogadja el. Ugyanis ha rendelkezünk arról, hogy miként kell kiszámítani a nyugdíj alapjaként számbavehet ő jövedelmeket, akkor óhatatlanul szükséges azt a szabályt is módosítani, amelyik a degressziós skálát tartalmazza. Ha ezt nem tennénk most meg, hanem az 1975. évi II. törvény módosításakor, a jövő év első két hónapjában - várhatóan február végéig - fogadn á el ezt a parlament, akkor jogbizonytalanság lenne a társadalombiztosítás területén. Az év első két hónapjában vagy nem állapítanának meg új nyugdíjakat, visszatartanák a nyugdíjmegállapító határozatokat - és ez hátrányos volna a nyugdíjba vonulók számár a ; vagy megállapítanák ugyan a nyugdíjakat, de miután ez a törvényi szakasz várhatóan visszamenőleges hatállyal, január 1jétől lépne érvénybe, a januárbanfebruárban megállapított nyugdíjakat újra ki kellene számítani a kedvezőbb szabály alapján. Sajnos ez történt ebben az esztendőben is, és az elmúlt évben is volt már rá példa, hogy mindazok számára, akik az év első két hónapjában kérték a nyugdíjazásukat, tulajdonképpen kétféle nyugdíjat állapítottak meg, és a társadalombiztosítás egyébként is túlterhe lt apparátusának kétszer kellett dolgoznia. A bizottságunk módosító indítványa, amellyel tulajdonképpen az Országos Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöksége, apparátusa is egyetért - és amelyet az előterjesztő Pénzügyminisztérium is támogat , arra irányu l, hogy ne februárban módosítsuk ezt a második részszabályt, amelyik az elsővel szorosan összefügg, hanem most, a törvénymódosítás során egyszerre rendelkezzék a parlament a nyugdíjkiszámítás két fő szabályáról: a valorizációról és a degresszív skáláról is . (9.40) Ez a módosító javaslat egy kedvező módosító javaslat. Arról van ugyanis szó, hogy jövő évben a statisztikai számítások szerint a nettó átlagkeresetek a 2022 ezer forint közötti sávban fognak szóródni. Tehát akik nyugdíjba mennek, azok közül a leg többen 2022 ezer forint körüli jövedelem alapján kérhetik majd a nyugdíjazásukat. Fontos tehát, hogy a nyugdíjba vonulók többségét ne korlátozzuk, hanem 100 százalékban vegyük figyelembe a keresetüket a nyugdíj megállapításánál. Ha elfogadjuk ezt a módosí tást, akkor tulajdonképpen 8090 ezer ember számára kedvezőbb lehetőséget teremtünk, és ez körülbelül az átlagnyugdíj szintjén 5600 forinttal emeli az újonnan megállapított nyugdíjak átlagösszegét. Egyszerűen szólva: ha e szabály alapján számítják ki jövő re egy átlagkeresetű embernek a nyugdíját, annak az induló nyugdíja 5600 forinttal lehet így magasabb, mint hogyha nem változtatnánk ezen a szabályon. Természetesen ez pénzbe kerül, félmilliárd forint ennek az összegnek a jövő évben számítható költségkiha tása. A nyugdíjbiztosító önkormányzatának véleménye szerint - és a kormány is ezt megerősítette - ez abba a nyugdíjkeretbe, kiadási keretbe, amivel a társadalombiztosítási önkormányzatok jövő évi költségvetése számol, belefér.
