Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 4 (21. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Salamon László): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
939 tárgyalt meg egy javaslatot, és úgy nyújtotta be, hogy a kormányülésen még a borítólapjára sem néztek rá, mert ha ránéztek volna, akkor abból már minden jogász számára - és a kormányban tudomásom szerint jogász is van - egyértelmű lett volna, hogy azt a javaslatot benyújtani nem lehet. Köszönöm a szót. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Következő felszólalónk Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetségének frakciójából. Megadom a szót. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Sepsey Tamásnak a felszólalása miatt kilendülök az eredeti elképzelésemből, és szeretnék hozzáfűzni néhány dolgot az ő felszólalásához. Nagyon sajnálom, hogy egy ilyen rendkívül fontos, és emberek tízezreit - sőt azt kell mondanom: százezereit - érintő, igen kese rves kérdésről, igen sok igazságelemet fölhozva, nem a megfelelő módon beszélt itt a Házban, és ezt én - mint a kárpótoltak egyike - rossz néven veszem. Ez egy nagyon súlyos kérdés, nagyon keserves kérdés, nagyon sok esett, szegény öregembernek, kisemberne k, asszonynak a keserve ez: az, hogy a kárpótlási jegyek árfolyama egyre lejjebb süllyed, már azt hiszem, 41 százalék körül van, annak a kárpótlási jegynek az árfolyama, amelynek az alapértékét 1989ben a Pénzügykutató Részvénytársaság állapította meg, az akkori fizetéseknek és az akkori jövedelmi viszonyoknak megfelelően. Ez öt évvel később annak is a 41 százaléka - ez egy rettenetes dolog. Erről csak komolyan szabadna beszélni, és nem fölhasználva arra, hogy méltatlan módon piszkálják Békesi pénzügyminisz ter urat, vagy a miniszterelnök urat. Le kell ülnünk, és tisztáznunk kell. Hadd mondjam el azt, hogy az előző parlamentben - ebben a parlamentben - több ízben fölszólaltam emiatt. Több ízben kértem az akkori kormányt, hogy igenis, a privatizációs kínálat n övelésével biztosítsák, hogy a kárpótlási jegyek megközelítsék a névértéket. Több ízben történt ez, és igen határozottan mondtam ezt. Nem történt meg. Egy rossz örökségként kapta a mostani kormánykoalíció és a kormánypárt ezt a kérdést, de meg kell oldani, és ezt közösen kell megoldani, és nem cinikus, szurkálódó hangon, hanem olyan hangon, ami tárgyalóképes, és ami lehetővé teszi, hogy ezt a nehéz kérdést megoldjuk. Igenis, meg kell oldani, tűrhetetlen a helyzet, hogy kisemberek, szerencsétlen öregemberek éjjelnappal aludjanak a különböző részvénycsereakciók alkalmával a földön, vagy keseregjenek, vagy egész egyszerűen neppereknek eladják fillérekért a kárpótlási jegyüket. (19.10) Ez megérne egy sokkal komolyabb és emeltebb hangú hozzászólást, és javaslom is, hogy ez így történjék meg. És meg vagyok győződve, hogy úgy miniszterelnök úr, mint a pénzügyminiszter úr komolyan gondolják azt, hogy a kárpótlási jegyek értékét fel kell javítani, tisztességes mértékben, és el kell számolni, le kell zárni ezt a kese rű kárpótlást. Akárhogy történt, a kárpótlási jegyek értékét fel kell majd emelni és biztosítani kell erre a fedezetet. De meg kell találni, hogy miképpen és hogyan. Elnézést kérek, hogy eredeti szándékomtól eltérően ezt elmondtam. Ami felszólalásra készte tett, az a Magyar Honvédség rendkívül nehéz anyagi helyzete. Erről már több felszólalást is hallott a tisztelt Ház. Nem kívánom ezeket megismételni, hanem kis mértékben tudnánk javítani a honvédség helyzetén, ha a pótköltségvetésről szóló T/60as számú tör vényjavaslatban egy kis mértékű módosítást eszközölnénk. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a módosítás nem érinti a törvényjavaslat összegszerűségét. Tehát a főkönyvi egyenleget nem érinti, nem arról van szó, hogy kevesebb elvonást szeretnék javasolni ebben a módosító indítványban a honvédségtől. Tudomásul kell vennünk, hogy nehéz helyzetben van az ország, és átmenetileg másképp nem tudjuk az ország finanszírozását, likviditását biztosítani. De van egy olyan lehetőség, hogy ha a Honvédelmi Minisztérium a honv édség és a minisztérium területén lévő bevételeiből, miután teljesítette azt a kötelezettséget, amit a
