Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 4 (21. szám) - Dr. Mészáros Gyula (KDNP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Mi lesz a további földkijelölésekkel?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP):
924 Csak arra az egyszerű tény re szeretném fölhívni a figyelmet, hogy mondjuk az a kötvénytulajdonos, aki megvette a Magyar Nemzeti Bank valamelyik kötvényét - mondjuk Franciaországban , nyilván messze nem gondol arra, hogy ő itt Magyarországon valamiféle ipari objektum tulajdonosa sz eretne lenni - őt ez nem érdekli, és innen kezdve ez a dolog így nem tud működni. A másik válaszom a kérdésére azonban pozitív, tehát, hogy a magyarországi privatizáció előrehaladásával - és most szélesen értve a privatizációt, tehát amiben állami vagyont eladunk, koncessziós jogokat értékesítünk , ezzel a folyamattal lehetségese az ország egyensúlyi helyzetét javítani? Erre azt kell mondanom, hogy igen. Az előző kormányzat is elindult ebben az irányban - hadd említsem csak mondjuk a MATÁV- privatizációt. Az új kormányzat még inkább szeretne ezen az úton továbbmenni, és nem véletlen, hogy azt mondjuk, hogy a privatizációnál a kulcskérdésnek a készpénzért való privatizációt tekintjük, és ha a készpénzért való privatizáció előrehalad, akkor azért ez jelentős részben azt is fogja jelenteni, hogy konvertibilis devizáért értékesítünk. Ha konvertibilis devizáért értékesítünk olyanoknak, akik szeretnének konkrét magyar dolgokat venni - tehát nem madzagoljuk össze, hogy pont annak kéne megvenni, aki valamilyen kötv ényt jegyzett nálunk, hanem olyan befektetőket próbálunk találni, akik itt találnak kívánatos befektetési területeket , akkor tulajdonképpen az történik, amit az ön kérdése céloz. Az történik, hogy külföldi működőtőke - végső soron külföldi tőke - érkezik be Magyarországra, és ez könnyíti az ország egyensúlyi helyzetét. Tehát az az ambíciózus cél, ami a következő évben mondjuk úgy fogalmazódik meg, hogy szeretnénk egy olyan 150 milliárd forintot - mintegy másfél milliárd dollárt - készpénzes privatizációbó l beszedni, ez nyilván nem lehet mind dollár, de mondjuk ha lesz fél- vagy egymilliárd dollár, akkor ez már képes arra, hogy mondjuk a fizetésimérleghiány jelentős részét finanszírozza. Tehát végső soron - tartalmát tekintve - valóban az az egyik járható út az egyensúlyi helyzet kezelésében, hogy elfogadjuk azt, amit ön ajánl. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) Dr. Mészáros Gyula (KDNP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Mi lesz a további földkijelölésekkel?" címmel ELNÖ K (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Dr. Mészáros Gyula képviselőtársunk (KDNP) kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszterhez "Mi lesz a további földkijelölésekkel" címmel. Mészáros Gyula képviselőtársamat illeti a szó. DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A kárpótlási földárverések első üteme - kivéve a bírósági szakaszban lévőket - gyakorlatilag befejeződött. Gazdára talált mintegy 2,4 millió hektár terület, 43,7 millió aranykorona értékben. Ezeket a földeket gazdáik már elkezdték művelni - igaz, a pontos kimérés és tulajdonbejegyzés a legtöbb helyen még várat magára. Az úgynevezett második ütem, vagyis a 20 százaléknyi tartalék földalap előkészítése nagyrészt megtörtént. Ezek főleg állami gaz dasági és állami tartalékterületek, amelyek területe mintegy 204 ezer hektár, 2,3 millió aranykorona értékben. A tervek és az ígéretek szerint ezen területek ez év őszén kerülnének árverésre. Az új kormány működése óta egyre kevesebb szó esik a folytatásró l. A kárpótlási és földhivatalok működése - anyagi erőforrások hiányában - egyre bizonytalanabb, amint arról a pótköltségvetés vitájában tegnap már beszéltem. Miniszter úr az egyik Pest megyei értekezleten úgy nyilatkozott, hogy az idén már nem kerül sor e zen földterületek árverésére, mert a pótlólag beadott kárpótlási igények elbírálását is meg kell várni, sőt talán még ezután megalkotandó kárpótlási törvényeket is. Mintha nemcsak a pénz, hanem a politikai akarat is hiányozna a földárverések
