Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 4 (21. szám) - Dr. Takács Péter (MDF) - a népjóléti miniszterhez - "Felkészíti-e a kormány a lakosságot a kolerafertőzés kivédésére?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KOVÁCS PÁL népjóléti miniszter:
922 megyében az Ukrajnából, Kárpátaljáról, Romániából a naponként történő több száz, több ezer rokonlátogatás veszélyessé teszi a körzetet, és bár hallottam, hogy az elmúlt napokban elrendelték a KGSTpiacok f ertőtlenítését, mégis úgy érzem, nem eléggé tesz meg mindent az egészségügyi kormányzat azért, hogy ennek a térségnek a lakosságát ne sújtsa ez a járvány, ne történjen halálos megbetegedés vagy egyáltalán járványos megbetegedés a keleti országrészben. Kérd ezem tehát miniszter urat, mit tett eddig az egészségügyi kormányzat, hogy kellő propagandával és a higiéniai követelmények ismertetésével felkészítse e térség lakóit a járvány lehető elkerülésére, az esetleg előforduló járványos betegség felismerésére, az előfordulható esetek gyógyítására, a járvány tömegméretűvé válásának elkerülésére. Várom miniszter úr válaszát. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. A kérdésre dr. Kovács Pál népjóléti miniszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. KOVÁCS PÁL népjólé ti miniszter : Köszönöm szépen a szót és köszönöm a képviselő úr által feltett kérdést, hiszen módot ad arra, hogy erről a nagyon fontos kérdésről beszéljek, anélkül persze, hogy egészségügyi ismeretterjesztő előadásba fognék. Igaza van a képviselő úrnak: a z utóbbi években az egész világon megváltozóban van a járványügyi helyzet, és néhány olyan betegség is felütötte a fejét, amelyekről korábban már azt hittük, hogy megszűntek, eliminálódtak. Ezek között az egyik a kolera, de én megemlíteném mint ennél sokka l súlyosabb gondot okozó betegséget a diftériát is. Mindent összevetve, a magyar és a nem magyar sajtó is tele van azzal, hogy igen sok országban koleragócok alakultak ki, járványossá vált a betegség. Ennek viszonylag jól meghatározható okai vannak, és eze k az okok elsősorban a rossz higiénés viszonyokban, az egészségügyi infrastruktúra szétesésében keresendők, no meg abban is, hogy mostanában tudunk ezen országok egészségügyi helyzetéről, míg korábban nem nagyon jöttek innen hírek. 1961ben volt az utolsó világméretű kolerajárvány, Magyarországon pedig hetven évvel ezelőtt volt utoljára koleramegbetegedés. Már most a betegség jellegéből adódik, hogy nem lehet a határokon megállítani, különösen akkor nem, ha az utazások ilyen tömegessé és viszonylag szabaddá váltak. Ezt csak akkor lehetne megtenni, ha minden utast legalább öthatnapos egészségügyi zárlat alá vennénk a határoknál, de gondolhatják képviselőtársaim, hogy ez nem fog menni. Meg kell tehát tenni minden más intézkedést, amivel meg lehet előzni a jár ványt, és erre van tapasztalat, hogy miképp lehet megelőzni. Az elmúlt évben tizenöt nyugateurópai országba hurcoltak be kolerát, de sehol nem lett járvány, egyszerűen azért, mert higiénés és orvosi rendszabályokat be tudtak tartani. Ez év augusztus 11én , amikor a törökországi megbetegedésekről híreket kaptunk, akkor kezdte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a felkészülést és a felkészítést. Ez három csoportban foglalható össze. Az egyik az, amely a lakosság tájékoztatását célozta. Ez meg történt úgy, hogy utazási irodákon keresztül értesítették a kiutazókat arról, hogy merre van járványveszély, ezeken a területeken milyen higiénés rendszabályokat kell különösen betartani - egyébként a legegyszerűbbekről van csak szó , azon túl a kiutazáso knál a határállomásokon, különösen a keleti határvidéken szórólapokon tájékoztatták a kiutazókat. Mindezek mellett tele volt a sajtó ezekben a hónapokban különféle ismeretterjesztő és ezen betegségre vonatkozó írásokkal, s azzal is, hogy elegendőek bizonyo s nagyon primitív egészségügyi és higiénés szabályok ahhoz, hogy el lehessen kerülni a fertőzést. Arra vonatkozóan is nagyon sok híradást jelentetett meg a tisztiorvosi szolgálat, hogy milyen tünetek esetén kell erre a betegségre gondolni és orvoshoz fordu lni. Cselekedeteik másik csoportja az egészségügy szervezetét érintette. Felmérte, ellenőrizte a szolgálat, hogy mely kórházakban, azok fertőző osztályain áll rendelkezésre megfelelő gyógyszer- és
