Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 4 (21. szám) - Berregi István (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Ki vethet az ősszel és ki arathat a nyáron?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
920 képviselőtársaimat abba a műhelymunkába, ami az állatvédelmi törvény, illetőleg az állatok védelméről szóló törvény készítése tárgyában a tárcán belül folyik. Ez azt jelenti, hogy 1993 augusztusában már egy szakmai egyeztetés folyt - többek között a tárcák között , és 1994 februárjában a civil szervezetek, társadalmi szervek bevonásával alakult egy grémium a szövegezés megtételére, ennek eredményeként s zületett meg egyébként... (Felmutatja a dokumentumot.) ... a törvény tervezete. Én maximálisan egyetértek tisztelt képviselőtársammal, amikor azt mondja, hogy az állatkísérletekkel kapcsolatos problémakör megoldást igényel, és azt gondolom - különösen a beé rkezett véleményeket figyelembe véve , hogy ez rendkívül alapos és konzekvens átgondolást igényel. Szeretném azonban elmondani azt is, hogy tárcánknál több kodifikációs munka folyik folyamatosan, és ennek a törvénytervezetnek a harmonizálása is szükséges az egyéb törvényekkel, gondolok itt például a természetvédelem tárgyában készülő törvényre. A parlamenti munkánk menetrendje szerint, de a kormányprogramhoz kapcsolódó törvényhozási menetrend szerint is '95 végére - és azt gondolom, hogy reálisan is '95 vé gére - várható a törvény beterjesztése. Köszönöm a figyelmét. (Taps a bal oldalon.) Berregi István (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Ki vethet az ősszel és ki arathat a nyáron?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kö szönöm szépen. Berregi István képviselőtársunk, Független Kisgazdapárt, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszternek "Ki vethet az ősszel és ki arathat a nyáron?" címmel. Berregi István képviselőtársamat illeti a szó. BERREGI ISTVÁN (FKGP) : Köszö nöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Kérdésem önhöz szól, valóban azzal a címmel, hogy "Ki vethet az ősszel és ki arathat a nyáron?". Kérdezném a miniszter urat, vane szándéka a minisztériumnak, illetve az ön kezdeményez ésére a kormánynak valamilyen szintű, egyértelmű rendelettel szabályozni azt, hogy az új tulajdonosok minél előbb birtokba kerülhessenek, és legalább a használati joguk biztosítva legyen. A jelenlegi helyzet ugyanis közismert. Itt a vetés ideje, az új gazd ák birtokba kívánják venni földjeiket, ezt azonban több oknál fogva nem tehetik. Vagy azért, mert az ingatlannyilvántartási részmunkálatokkal nem készültek el a hatóságok, vagy azért, mert a már eddig megvásárolt földek, illetve a részaránytulajdon átadás ára kötelezettek, a földek jelenlegi használói - akár szövetkezetről, akár állami gazdaságról legyen szó - nem egyszer vonakodnak eleget tenni még a földkiadó bizottság határozatának is. Így az az elv, amit Nagy Tamás úr az Agrárszövetség képviseletében az elmúlt tavasszal hangoztatott - aki vet, az arasson , kellő továbbélési biztosítást kap hatósági segédlettel. Rengeteg vita, peres ügy és jogos felháborodás adódott abból, hogy az eddigi használók csak bevetik a földet és persze aratni is ők akarnak. (16 .00) Ma már teljesen elfogadhatatlan ez az elv, hiszen ezen már túl kellene lennünk, az új gazdákat birtokba kellett volna juttatni, a használatot akár ideiglenesen is bizitosítani a részükre azért, hogy a megvásárolt vagy a kiadott földjeiket végre műveln i tudják, és talán a jövő nyáron némi szerény eredményt is elérhessenek. Nagyon szomorú az az elhúzódó taktikázás és a mezőgazdasági üzemek részéről megnyilvánuló és felismerhető időhúzás, melynek egy célja van csak: hogy a szövetkezeti, illetve gazdasági vezetői nómenklatúra továbbélhessen, és még azt a kevés maradék vagyont is felélje, ami nem a
