Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ) - a belügyminiszterhez - "A T and KG Kft-vel szemben indított eljárás" tárgyában - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
89 a sajtóból ismert, hogy külföldön is - például Oroszországban, Romániában - követtek el hasonló visszaéléseket. Folyamatban van annak az ügynek a vizsgálata, amelyben egy kft. ügyvezető igazgatója '93tól folyamatosan, az egész országra kiterjedően vásárolt fel kárpótlási jegyeket, milliárdos értékben, kedvező feltételekkel kecsegtetve a hiszékeny embereket. A feltűnően magas árfolyam reményében a sértettek, egy minimális összeg kifizetése mellett, átadták kárpótlási jegyeiket, ám a fennmaradó, beígért, magasabb összegre hiába vártak. Az ügyek közös jellemzője, hogy vállalkozók tisztességtelen nyereséget vagy más, nehezen elérhető vagyontárgy - lak ás, autó - megszerzését kínálják fel jóhiszemű befektetők ezreinek anélkül, hogy ennek teljesítésére bármilyen reális lehetőségük volna. A Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság is egy ilyen ügyben folytat nyomozást, különösen nagy kárt okozó csalás és más b űncselekmények miatt, az előzetes letartóztatásban lévő Tribuszer Zoltánné és társai ellen. Tribuszerné a múlt évben létrehozta a Tribu Bt.t, majd néhány hónappal később a T and KG Befektetésszervező és Tanácsadó Kft.t, melyek útján az ország szinte mind en megyéjére kiterjedően, az átlagosnál magasabb - havi 10 százalékos - kamat ígéretével jogtalan betétgyűjtő tevékenységet folytatott. A szerződések megkötését mintegy százharminc üzletkötő végezte. A nyomozás eddigi adatai szerint több mint tízezer fővel kötöttek szerződést, mintegy két és fél milliárd forint tőke elhelyezéséről. Az ügyről szóló újságcikkekben, valamint a befektetők által később megalakított érdekvédelmi egyesület bejelentéseiben úgy mutatták be a vállalkozást, mint amely legálisan, a ban kfelügyelet engedélyével folytatja tevékenységét, annak ellenére, hogy ez nem felel meg a valóságnak, így működésük soha nem volt jogszerű. A vállalkozások a betétek gyűjtésén és a befolyt összegekből a lejárt követelések visszafizetésén kívü l semmilyen más jövedelemszerző üzleti tevékenységet nem folytattak, így esély sem volt arra, hogy valamennyi befektető visszakapja pénzét és az ígért kamatokat. A gyanúsítottaktól 450 millió forint készpénzt, 177 millió forint értékben kárpótlási jegyet é s egyéb értékeket foglaltak le, majd vettek zár alá, összesen 735 millió forint értékben. Nincs fedezet körülbelül 1 milliárd forint értékű tőkekövetelés kielégítésére, és a gyanúsítottak nem tudnak számot adni mintegy 700 millió forint felhasználásáról. E z ideig a Komlói Városi Bírósághoz a károsultaktól körülbelül négyezer fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem érkezett, melyek egy részével szemben a kft. meghatalmazott képviselője nagyrészt ellentmondással élt, perre kényszerítve az igényt érvénye sítőket. Az ügy bonyolultsága, a sértettek nagy száma és a könyvelés szinte teljes hiánya miatt - nem vezettek könyvelést a vállalkozásnál - a nyomozás elhúzódik, befejezése az év vége előtt nem várható. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Miniszter úr, emlékeztetem, hogy a kérdésre adandó válasz ideje három perc. (Közbeszólások a jobb oldalról: Helyes! Hallgassuk meg!) KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Köszönöm, elnök úr. Akkor viszont valóban rövidre kell fognom. A helyzet tehát az, hogy a befektetők a rendőrséghez, az ü gyészséghez és más szervekhez fordultak annak érdekében, hogy befektetésüket visszakapják. A megyei főügyészség álláspontja szerint azonban az ezzel kapcsolatos panaszok nem teljesíthetők, a zár alá vétel megalapozott és törvényes volt. A zár alá vett vagy on nem elegendő valamennyi károsult kártalanítására, illetve - mivel pénzről és kárpótlási jegyekről van szó - nem azonosítható a befektető által átadott és a zár alá vett érték. A károsultaknak a büntetőeljárásban a büntetőügyben ítéletet hozó bíróság íté lheti meg polgári jogi igényüket, és csak ennek alapján részesedhetnek a rendelkezésre álló vagyonból.
