Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 3 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 1991. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEMJÉN ZSOLT jegyző:
844 A bevételek kritikája mellett a kiadások változtatásának mikéntjét nem lehet értékelni, mert az eredeti költségvetésben szereplő tételek még informatív jelleggel sem szerepelnek sehol. Joggal vetődik föl a kérdés: ha a bevételek és kiadások főösszege esetleg változik is, a költségveté si hiány tulajdonképpen nem változik. A költségvetés teljesítése körülbelül 34 százalékos eltérést mutat, a pozitív és negatív hatásokat figyelembe véve. Ha ez a hiba kívül esik a "jelentős" veszélyeztető tényezőn, akkor miért kell a költségvetés - mármin t a pót? Megítélésem szerint, ha egyáltalán szükség lett volna a pótköltségvetés elkészítésére és benyújtására, annak sokkal alaposabb szakmai elemzésen kellene nyugodnia. A pótköltségvetés szakmai összeállításán túlmenően az általános indoklás néhány gond olatával is kell foglalkozni. A "makrogazdasági folyamatok alakulása", részben a folyó fizetési mérleg hiányát, a múlt évre a GDP tíz százalékában jelölte meg. Ilyen mérvű GDP- és fizetésimérleghiány az 1994. évre kézhez kapott anyagban sehol sem lelhető fel. Az indoklás tartalmazza, hogy az 1994. év első féléve során az import és az export egyaránt növekedett. Ebben a gondolatkörben rögzíti, hogy a működőtőke beáramlása szerény mértékű volt: mindössze 600 millió dollárt tett ki. Sajnos, az indoklás nem ta rtalmazza a működőtőkebeáramlás jelentős mértékű csökkenésének okait. Itt jegyzem meg a már korábban aposztrofált stabilitás hiányát. Valószínű, hogy ebben jelentős szerepet játszik több rögtönzött gazdasági döntés. Ebben a fejezetben található, hogy az i pari termelés az első félévben a bázishoz viszonyítottan 8 százalékkal bővült, az exportcélú eladások pedig lényegesen gyorsabban, 18 százalékkal növekedtek. Joggal vetődik fel ilyenformán: a dinamikus növekedés alapján - amelynek csak az expó elmaradásábó l származó következmények vethetnek gátat , a többletGDP és egy dinamikusabb működőtőkebeáramlás mellett egyáltalán szükség vane pótköltségvetésre. Megítélésem szerint a gazdasági folyamatokat tekintve erre nincs szükség. A költségvetés módosítása a vá llalkozók egy részének összeomlását, a vállalkozások eredménytelenségét hozza magával, és gazdasági káoszt teremt, hatása pedig a gazdasági élet funkcionális stabilitásának romlása miatt inflációkeltő. Alapelv, hogy a gazdasági szerkezetre ható és a gazdas ági tervidőszak kezdetén érvényes szabályokon nem szabad változtatni. Az ilyen típusú változtatások csak az új gazdasági tervidőszak szabályait rögzítő éves költségvetési tervben szerepeltethetők. A Független Kisgazdapárt nem tud egyetérteni egy olyan költ ségvetéssel, amely a lakosság befizetésének növelésén alapul. Ez a pótköltségvetés a terheket a lakosság vállára rakja: csökkenti az agrártámogatást, csökkenti a honvédelem támogatását, elveti az expót, csökkenti a kisebbségben élő magyarok támogatását, sz abad virmanolást biztosít a kormánynak, minden kontroll nélkül. Éppen ezért kérjük a beterjesztőt, hogy vonja vissza e törvényjavaslatát - arra is figyelemmel, hogy pár napon belül a parlament elé terjeszti majd az 1995. évi költségvetést. A Független Kisg azdapárt ilyen törvényjavaslatot, amely a lakosságnak csupán terheket jelent, nem fog tudni megszavazni. Köszönöm a meghallgatást. (Gyér taps a jobb oldalról.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mára több képviselőtársunk nem jelz ett felszólalási szándékot. Megkérdezem képviselőtársainkat, kíváne még valaki a mai napon a vitában felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom. Folytatására és lezárására holnap délután kerül sor. Most jegyzői bejelentés következik. (18.10) DR. SEMJÉN ZSOLT jegyző :
