Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat,valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DORNBACH ALAJOS, az SZDSZ
65 K öztudott, hogy a jelenleg hatályos Alkotmány, amely ugyan alapelveiben, szerkezetében, alapvető rendelkezéseiben megfelel a korszerű polgári demokráciák követelményeinek, azonban egyenetlenségek vannak a rendszerben és a köztársaság alapvető intézményeire vonatkozó rendelkezések túlságosan szűk keretben tartalmaznak rendelkezéseket. Egy korszerű Alkotmány az alapintézményeket valamivel részletesebben kell hogy szabályozza, mint a jelenleg hatályos Alkotmány. Továbbá köztudott és közismert az is, hogy évek ó ta napirenden van az államháztartás reformja. Az államháztartás reformja kihat az önnkormányzatokra is, az önkormányzatok gazdálkodására. A kormánykoalíció programjában szerepel, hogy egy éven belül az államháztartási törvény is az Országgyűlés asztalára k erül. Mindebből következik, hogy ha az önkormányzati választások kitűzéséig az Országgyűlésnek lenne is elégséges ideje arra, hogy megvitassa az összes vonatkozó törvényeket, nem lenne bölcs megtenni az új Alkotmány és az új államháztartási törvény elfogad ása előtt. De az is világos mindenki számára, hogy az idő túlságosan rövid. Most is bizonyos mértékig az idő harapófogójában dolgozunk. Ha az alkotmányos rendet be akarjuk tartani, akkor december elejéig meg kell tartanunk az esedékes önkormányzati választ ásokat. Ez azt jelenti, hogy a választásokat előtte megfelelő időben ki kell tűzni és ez alatt az idő alatt reménytelen vállalkozás lenne megkísérelni az összes önkormányzati tevékenységet érintő törvény módosítását. Most röviden az előterjesztett alkotmán ymódosításról szólnék, bár koalíciós partnereink is és miniszter úr is az előterjesztésében elmondta, hogy az alkotmánymódosítást mi indokolja. Ezzel kapcsolatosan inkább arról beszélnék, hogy milyen ellenérzéseket kellett saját magunkban leküzdeni, amikor végül is igent mondtunk arra, hogy legyene alkotmánymódosítás. Az a véleményünk, hogy alkotmánymódosításra csak egészen kivételesen kerülhet sor. Nem szeretnénk azt a gyakorlatot feléleszteni vagy folytatni, ami az előző években soksok kényszerű szükség folytán és kényszerítő körülmény hatására kialakult, nevezetesen, hogy sorozatosan módosítottuk az Alkotmányt. Mivel azonban az új Alkotmány meghozatala előtt önkormányzati választásokat kell tartani, mérlegre kellett tennünk, hogy a kormányprogramban sze replő legfontosabb önkormányzati választási elveket adjuke fel, nevezetesen, hogy az Európai Önkormányzati Chartának is megfelelően minden önkormányzati képviselőt közvetlenül választhassanak meg az állampolgárok. Gondolok itt a megyei önkormányzati képvi selőkre is, akiket most elektori rendszerben közvetve választanak. Tehát vagy feláldozzuk ezt a korszerű követelményt, továbbra is egy korszerűtlen megoldást hagyunk életben, vagy pedig módosítjuk az Alkotmányt. Végül is felülkerekedtünk saját belső ellené rzéseinken és az alkotmánymódosítás mellett törtünk lándzsát. Ez az alkotmánymódosítás a demokratikus intézményrendszer erősítését szolgálja, hiszen a közvetlen választást lépteti életbe azon a ponton, ahol eddig közvetett elektori választás működött. Errő l többet nem is mondanék, soksok mondanivalóm lenne erről, de inkább megkímélem Önöket ettől. (dr. Gáspár Miklós - és többen jobb oldalról: Köszönjük!) Nagyon szívesen, képviselő úr! Figyelmet érdemel azonban az önkormányzati törvény néhány módosító rendelkezése, amelyek közül csak a fontosabbakat vagy a fontosabbnak tartottakat emelem ki. Ezekről eddig nem nagyon esett szó, vagy nem mindent mondtak el, amit magam is szükségesnek tartanék elmondani. Elsősorban fontosnak tartom, hogy a törvényjavaslat növeli a polgármesterek hatáskörét, legitimációját, és ebben egyetértek Kónya Imre előbb elmondott érveivel. És nem is ismétlem meg mindazt, amit ő elmondott a polgármesteri hatáskör bővítéséről. Ismeretes, hogy a 2.§ (2) bekezdése a jövőben kimondaná, ho gy polgármesterek törvényben önkormányzati hatásköröket kaphatnak. Kónya Imre képviselő úr most azt rója fel az előterjesztőnek, hogy még nem nyújtotta be a hatásköri törvény módosítására irányuló javaslatot. Kétségtelen, valóban az lenne a helyes, de az e lőbb már elmondtam, ismétlésbe nem kívánok bocsátkozni , lehetetlen minden fontos, az önkormányzatot érintő törvénynek a választások kiírása előtt történő parlamenti elfogadása. A későbbiekben a hatásköri törvény módosítása, a dekoncentrált szervek hatás köre egy részének a
