Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 26 (16. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ... - DR. HACK PÉTER, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Salamon László): - SZABÓ GYÖRGY, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
516 Ezeknek az indítványoknak a többsége - amelyeket támogattunk a bizottsági vitában - a törvényszöveg pontosítására, javítására irányult. Így például támogattuk - és elnézést kérek, de természetesen nincs módom arra, hogy a bizottsági vitát részletesen ismertessem, ezért kénytelen leszek példákat említeni mintegy ill usztrációként; kérem, ha valakinek az indítványát nem említem, ezt vegye természetesnek - Deutsch Tamás és Selmeczi Gabriella képviselőtársunk azon indítványát, amely a törvény 14. §ának kiegészítését, konkrétan egy szigorítást tartalmazott, mely szerint a szavazatszámláló és a helyi választási bizottságoknak ne lehessen olyan tagja, aki a jelölő szervezet által megbízott köztisztviselői funkcióban van. Ugyanígy támogatta a bizottságunk - ugyancsak példaként említem a pontosításra, javításra vonatkozó java slatok közül - Dornbach Alajos képviselőtársunk azon indítványát, amely a választási panaszokat elbíráló szervezetek között okszerűen megemlíti a bíróságokat is. Az általunk támogatott indítványok két helyütt - praktikus megfontolásokból - az eredeti törvé ny meghagyását javasolják. Az egyik a szavazókörök létszámának a változatlanul hagyását ajánlja, tehát a törvényjavaslat 6001000 főben jelöli meg a szavazókörök létszámát, míg a módosítás szerint 6001200 maradna a korábbi törvény szerint, illetve a 1015 000 fő közötti településeknél, ahol a törvényjavaslat új kategóriát vezetne be, az egyéni körzetek számának változatlanul hagyására vonatkozó módosító indítványt nyújtottunk be, kikerülve ezzel azt, hogy az ilyen településeken a politikai térkép bizonyos fokú újrarajzolására kerüljön sor, és a jegyző és a politikai pártok, jelölő szervezetek között hosszas eljárási egyeztetési procedúra kezdődjön. Tisztelt Országgyűlés! Ami az általunk nem támogatott javaslatokat illeti, azoknak a túlnyomó többsége, több m int hatvan módosító indítvány - emlékeztetőül mondom, hogy hetvennyolc módosító indítványt tárgyaltunk meg idáig - nem kapta meg a bizottsági tagok egyharmadának sem a támogatását. Ezen javaslatok alapvetően két csoportba sorolhatók. Egy részük a választás tervezett rendszerét jelentős módon nem kívánta befolyásolni. Itt is, hogy egy példányt említsek: Demeter Ervin képviselőtársunk módosító indítványa azt célozta, hogy a kompenzációs, a fővárosi és a megyei listákon szereplők közötti sorrendiséget a törvén y ne kösse meg, azaz ezt a jelölő szervezetek belátására bízná; vagy például Kónya Imre képviselőtársunk, aki a plakátragasztás tilalmát a hatósági szerveken kívül valamennyi költségvetési szerv épületére ki kívánta terjeszteni. (17.30) Az ilyen és hasonló jellegű indítványokkal kapcsolatban az a vélemény alakult ki a bizottság többségében, hogy indokolatlan lenne a választási rendszer ezen praktikusan alkalmazott és mind ez ideig úgy tűnik, jól bevált rendszerén változtatni, mert vélhetően később esetleg a választási panaszok számának gyarapításához is vezethetne; mint ahogy nem támogattuk azokat a nem túl nagyszámú korrekciós javaslatokat sem, amelyek ugyan a törvényjavaslat pontosítására, javítására irányultak a javaslatot benyújtók szándéka szerint, de a kormány szakértőinek álláspontja és a többségi álláspont szerint ezt a célt nem igazán jól szolgálták volna. Hogy itt is említsek egy példát: Mádi László képviselőtársunk a megyei listán, tehát a megyéknél a listán szerezhető mandátumoknak a megyék között i megoszlását kívánta módosítani az eredeti javaslathoz képest. Vitathatatlan, hogy a törvényjavaslathoz persze jelentős számú olyan módosító indítvány is érkezett, amelyek érdemben, alapvetően kívánták a kormány által benyújtott törvényjavaslatot korrigál ni. Ezeket alapvetően öt kérdés köré tudnám csoportosítani. Egyrészről voltak olyan módosító indítványok, amelyek az úgynevezett egyfordulós választási rendszernek, tehát az érvényességi és eredményességi küszöb elvetését tartalmazó törvénymódosításnak az elhagyására irányultak. Itt tudnám említeni Kónya Imre és Rubovszky György képviselőtársunk módosító indítványát. Volt olyan módosító indítvány, amely a tízezer fő fölötti településeknél az úgynevezett egyszavazatos rendszer elhagyására, tehát a jelenlegi rendszernek a megtartására - miszerint listára és egyéni képviselőjelöltre egyaránt lehetne szavazni - irányult.
