Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 5 (8. szám) - Döntés képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP):
6 kel lene hogy legyen egy kormánya, nem pedig a kormánynak kellene legyen egy parlamentje. Tehát jogos az a kívánság, hogy ezeket a kérdéseket vitassuk meg, és ha már megvitatjuk, akkor ne csak a magyarok határon kívüli helyzetét nézzük meg, hanem az itt élő ki sebbségek helyzetét is. Ezzel is mutassuk ki, hogy mi mindenfajta ilyen jog megadásának - éppen az említett nemzetközi okmányokra tekintettel - nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk, és az egész kérdésnél abból induljunk ki, hogy addig nem is lehet alapsz erződésekről beszélni, amíg nem léteznek azok az alapvető jogok és szabadságok, amelyeket 75 éve csak ígérnek, de a mai napig nem biztosítottak a magyarság részére. Mert úgy nem lehet szerződést kötni, hogy csak az egyik tény, a határok ténye legyen rögzít ve a szerződésben, a másik pedig csak egy jámbor óhaj legyen. A mi megítélésünk szerint akkor van lehetőség alapszerződés megkötésére, ha az alapvető emberi jogok és szabadságok éppúgy létező tények lesznek, mint a határok. Ezt célozza az én előterjesztése m, és ezért tisztelettel kérem a Házat, hogy tűzze azt napirendjére. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság korábban hozott általános érvényű állásfoglalása alapján javasolom az önálló indítvány napir endre tűzését. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 90 igen, 213 nem szavazattal és 7 tartózkodással az önálló indítványt nem tűzte napirendjére. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Tímár György képviselőtársunk, Független Kisgazd apárt, önálló indítványt nyújtott be privatizációs bizottság felállítására H/9. számon. Az előterjesztést már korábban kézhez kapták képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Tímár Györgynek. (15.20) DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP) : Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt, kedves Képviselőtársaim! Az elmúlt évek - megítélésem szerint - legdöntőbb politikai és gazdasági ténye az a privatizálásnak nevezett folyamat volt, amelynek segítségével az ország igyekezett megteremteni a középosztályát. Néhai kormányfőnk - eml ékeztetem Önöket - úgy nyilatkozott, hogy ez szinte a rablókapitalista tőketeremtés folyamata módján fog végbemenni, és így is megy végbe. Úgy gondolom, nekünk szembe kell nézni a tényekkel és meg kell vizsgálni, hogy ténylegesen kikhez került, milyen elle nszolgáltatásokért és milyen körülmények között az a vagyon, az a működő tőke, amelyből az ország gazdasága áll. Két irányban javasolok vizsgálatot. Elsősorban javasolom, hogy az érintettek, a szakértők vizsgálják meg, hogy a szerzések reális és tényleges forgalmi értéken történteke; a másik, hogy aki a nevére íratta ezeket a vagyonokat, az a személy milyen adózott jövedelemből tudta ezt finanszírozni. Csupán jelezni kívánom, hogy a Cseh Köztársaságban hasonló vizsgálatot folytatott le igen alaposan a hata lom, és döntő mértékben ki tudta szűrni mindazokat a nemkívánatos, hibás szerzéseket, amelyek ilyen rablókapitalista módon folytak le. Megítélésem szerint az 1994es választás valódi tétje az volt, hogy a kiürített államkincstárt a hatalom kiknek a terhére fogja rendezni. Vagy a kisemberekre terhel újabb adókat; forintleértékelés és társai, vagy pedig megpróbálja minden lehető alkotmányos eszközzel a hibás szerzőktől visszavenni azokat a vagyontárgyakat, amelyekről itt szó van és azokat aztán arra fordítja, hogy ne kelljen a kisembereket terhelni, ne a nyugdíjasokon legyen újból a teher. Az általam igen tisztelt belügyminiszter úr, akit egyébként emberileg nagyon sokra tartok... (Derültség. - Kuncze Gábor kézfelemeléssel köszöni meg a képviselő szavait. - Ta ps a jobb oldalon.) ...többször nyilatkozott e tárgyban a sajtónak. Sajnos olyan véleményének - remélem magánvéleményének - adott hangot, amely szerint visszamenőleg nem látja kívánatosnak ezen privatizáció folyamatát lebonyolítani.
