Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - IVANICS ISTVÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - IVANICS ISTVÁN, a KDNP
50 ha nem magyar állampolgárok. A külföldön tartózkodó magyar állampolgár - aki esetleg létesített itttartózkodási helyet, vagy éppen áttelepülő - nem kaphat szavazati jogot. Jóllehet egyes városokban néhány ily en polgár választójogának a megvonása esetleg visszás lehet, mivel a valamikori és a leendő városáért igen sokat tesz. (10.20) Ezt mindenképpen javasolnám azért így figyelembe venni. Leszögezem: a félreértések elkerülése végett ki kell mondani, hogy a törv ények ésszerű, esetleg éppen a való élet által kikényszerített kiigazítása természetes dolog, sőt, törvényhozói kötelesség. Azonban a fentiek szerint a helyi önkormányzati választásról rendelkező törvény esetében ilyen lakossági vagy szakmai igény nem merü lt fel. Hivatkoznék még egy nagyon alapvető dologra, amely egy épülő demokráciában szintén nagyon fontos, nemcsak a parlamenti részvételről lemaradt kis pártok szempontjából, hanem minden állampolgár szempontjából is: maga a jogkövetés. Amikor törvényt hoz unk, mindig gondoljunk bele abba, hogy az állampolgár hogyan tud idomulni ezekhez a változásokhoz. Nyilvánvaló, hogy egy közvetlenül az állampolgárt érintő törvény négyévenkénti átforgatása, teljes átalakítása mindig újabb és újabb stresszhelyzettel, újabb és újabb problémákkal jár. Mindenképpen érdemesebb tehát megtartani a jó elemeket, hogy az állampolgár egészséges jogkövetése és a könnyű jogalkalmazás lehetővé váljon. Az egyfordulós választásról az előttem szólók már kifejtették nézeteiket. Annyit szere tnék hozzátenni, hogy semmiképpen nem lehet indokolni az egyszerűséggel és az olcsósággal - ahogy a szavazati és az érvényességi küszöböt sem. Szeretném ezt megvilágítani. Gondoljunk bele a polgármesterek helyzetébe. Jelen pillanatban a polgármester stabil itása megfelelő - ezt az elmúlt négy év igazolta. Azt is igazolta az elmúlt négy év - és ezt mondhatom úgy, mint gyakorló önkormányzati vezető , hogy szükség volt rá. Itt megint Janusarcú a törvényhozásunk vagyis a kormány javaslata, hogy a polgármester gyakorlatilag két módon is visszahívható lehessen - és ez összefügg a választójoggal. Mert hogyha ilyen bizalmat adunk, hogy egy település közvetlen úton megválasztja a polgármesterét, ugyanakkor a pártállás tekintetében esetleg vele teljesen szemben álló közgyűlésnek adunk egy lehetőséget arra, hogy egy egyszerű lemondással a polgármestert is magával vigye, hát akkor milyen megbízatás az a választók felől? Logikailag nem lehet összehozni ezt a két kérdést, tehát a polgármester jogállását az ilyen irányú me gváltoztatás előtt kell létrehozni - és tudomásom szerint előzőleg is azért nem tudott megszületni a polgármesterek közvetlen választása, mert éppen a működésre vonatkozó feltételrendszert nem sikerült ehhez igazából kialakítani. Ez pedig most nem hogy jav ult volna vagy meg lett volna kísérelve ennek a kialakítása, hanem ellenkezőleg: a polgármester státusát, jogállását rontja: gyakorlatilag bizonytalanná tesz egy, a település által egyénileg megválasztott státust - ami teljesen érthetetlen így. Visszatérve a megyei választási rendszerre: a kétlistás választásnál egyértelmű, hogy teljesen mindegy, hogy most a tízezer alattiak és a tízezer fölöttiek külön szavaznak, hiszen ha megnézzük a magyar megyéket, akkor ebben olyan szórás észlelhető, hogy van olyan meg ye, ahol ezt figyelembe véve - mivel egy másik anomália, hogy a megyéből az annak szerves részét képező megyei jogú város kiesik , mindössze négy képviselőt adnának a tízezer fölötti települések. Ez tehát semmiképpen nem indokolt így. Helyesnek ítélhető, hogy feloldja az alkotmány a jelenleg még kényszerítő erővel ható alkotmányi kötelezettséget, hogy a településeken a megválasztott testület mandátuma négy évre szól. Nyilvánvaló, hogy ennek a kezelése mindenképpen szükséges. Részleteiben megvizsgálva a tör vénytervezetet, elég sok olyan elemet lehet találni benne, amelyet talán a célszerűség diktált.
