Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 21 (15. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - CSÉPE BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság, valamint a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének előadója:
458 szigorításában, az államigazgatás nadrágszíjának szorosabbra húzásában. Ezek mind üdvözölhető és régóta várt előrelépést hoznak. Külön példaértékűnek tartjuk és támogatjuk, hogy a kormány a saját intézményhálózatában kezdi meg példamutató költségszigorítással a takarékoskodást. Amikor a költségvetési és pénzügyi bizottság többségi véleményét megfogalmaztuk, nem titkolom, nyomós érvként mérlegeltük, hogy a kormány a szociális partnerekkel, a m unkaadók és a munkavállalók képviselőivel folytatott konstruktív tárgyalássorozatban a kompromisszumok megkötése elől sem zárkózott el. Így sor kerülhet a nyugdíjak visszamenőleges rendezésére, az év végére tervezett energiaáremelés arányának jelentős csö kkentésére, a társadalom teherbíró képességére figyelemmel az általános forgalmi adó alsó kulcsát érintő 2 százalékos emelés jövő évre halasztására. Végezetül szeretném megjegyezni, hogy az előző kormány a 25 milliárd forintos általános tartalékból 23 mill iárd forintot használt fel, illetve kötött le, ami az előirányzat 92 százaléka. Az államháztartási törvény 38. §a előírja, hogy a kormány az általános tartalék 40 százalékát használhatja fel az első félévben. A 25 milliárd forintból az első félévben 12 mi lliárd 786,8 millió forintról döntöttek, vagyis az előirányzat 51,1 százalékát használták fel. Erre az előző kormánynak törvényi felhatalmazása nem volt, és nem is kérte az Országgyűlés jóváhagyását. Mindezekre tekintettel, hozzátéve, hogy néhány részletké rdésben módosító javaslatot is be kívánunk nyújtani, a költségvetési és pénzügyi bizottság 16 igen, 8 nem és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a pótköltségvetési törvényjavaslatot, s mindezek alapján a többségi vélemény támogatja a pótköltségvetést és a tisztelt Háznak elfogadásra javasolja azt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. A költségvetési bizottságban megfogalmazódott kisebbségi álláspontot dr. Csépe Béla, a bizottság másik előadója ismerte ti. Megadom a szót. CSÉPE BÉLA , a költségvetési és pénzügyi bizottság, valamint a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének előadója : Elnök Úr! "Doktor" nélkül kérem csak legközelebb a bejelentést. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a költségvetési és pénzügyi, valamint a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményét röviden összefoglaljam az 1994. évi pótköltségvetés tervezetéről. A kisebbségben maradt vélemény szerint a pótköltségvetés benyújtását sem az ország gazdasági helyzete, sem a költségvetési hiány időarányos alakulása nem indokolja. Minden költségvetési vitában a legfőbb téma a gazdasági helyzet, a költségvetés politikai háttere. Ez a két téma is megjelent a kisebbségi véleményekben, azonban engedjék meg, hogy ezekkel én itt most - mint a költ ségvetési bizottság előadója - ne foglalkozzam, mert az ellenzéki pártok nyilvánvalóan az általános vitában fogják ezt kifejteni. Annak oka, hogy én itt ezekkel nem foglalkozom, inkább az idő hiányában keresendő, hiszen ez egy részletesebb kifejtést igénye lne. Engedjék meg, hogy én itt arra szorítkozzam, hogy a két bizottságban elhangzott, főleg szakmai jellegű kifogásainkat jelzésszerűen ismertessem. Az államháztartási törvény előírása - mely szerint pótköltségvetést kell benyújtani, ha év közben a körülmé nyek oly módon változnak meg, hogy ezek a költségvetés teljesítését jelentősen veszélyeztetik , a kisebbségi vélemény szerint jelen esetben nem állja meg a helyét. A mintegy 50 milliárd forintra prognosztizált eltérés döntő hányada, 44 milliárd forint, ki adási többlet. Ennek azonban nagyobbik része, 27 milliárd forint olyan, úgynevezett automatizmus, amelyre pótköltségvetésbenyújtási kötelezettség nincs. (10.40)
