Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 21 (15. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felaszólalók: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
441 hogy nincs földalap, mint például az új alkotmány megalkotása, mint például a világkiállítás elmaradása - amihez nincs joga! Ahhoz nekünk van itt jogunk előbb dönte ni! Koncepciózusan! Éppen ezért - csak visszatérve a világkiállításhoz - nagyon fontos, hogy legyen világkiállítás, és vállalkozói világkiállítás legyen! Támogatnunk kell a kormánynak ezen gondolatát, de ne külföldiek által irányított vállalkozói vilá gkiállítás legyen! Nem szabad megengedni, hogy Magyarországon bejegyeznek egymillió forintért egy külföldi tulajdonban levő vállalatot, és akkor ez a vállalat legyen generálkivitelező, főbonyolító a világkiállítás területén, és mi, magyar vállalkozók pedig dolgozzunk nekik éhbérért, úgy, ahogy! Éppen ezért tisztelettel indítványozom e Háznak, hogy azonnal dönteni kell a világkiállításról is. S ha már úgy van, legyen vállalkozói világkiállítás, ne a költségvetés viselje a világkiállítás fő terheit; viszont a vállalkozói világkiállítást csak úgy lehet elképzelni az üres zsebű magyar vállalkozók mellett, ha a kormány azoknak a vállalkozóknak, akik részt vesznek a világkiállítás megrendezésében, hosszú távú, alacsony kamatozású kölcsönt ad. (Szórványos derültség .) Ebben az esetben csak ideiglenesen viselné kormányunk a világkiállítás költségét, és mi, magyar vállalkozók nemcsak megmutathatnánk a termékeinket és hogy mire vagyunk képesek, hanem bebizonyíthatnánk azt, hogy képesek vagyunk arra, hogy egy magas színv onalú világkiállításon bemutatkozzunk. Mert tudjuk azt nagyon jól, hogy hiába jó egy áru, ha csúnyán van becsomagolva, a polcról a rosszabb minőségű árut vesszük le, ami szebben van becsomagolva. A világkiállítás egy bemutatkozás. Befektetés nélkül pedig n incs üzlet! Ha figyelembe vesszük a jelenlegi munkanélküliséget, akkor pedig országunknak óriási szüksége van a világkiállítás megrendezésére. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Viszonvál aszra szót kért Békesi László pénzügyminiszter úr. Megadom a szót. DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon röviden szeretnék reagálni napirend előtti fölszólalására. Az első téma a keleti keresked elem és az ennek lebonyolítását ön által akadályozónak feltüntetett általános forgalmi adó fizetési kötelezettségének rendszere. Valóban eltökélt szándékunk, hogy megkíséreljük - többek között a vállalkozók segítségével is - újjáépíteni az összeomlott kele teurópai kereskedelemnek és az elveszített piacoknak legalább egy részét. Átmenetileg ennek a leghathatósabb eszköze minden bizonnyal a termékkereskedelem, a barterkereskedelem, hiszen a régió országai valóban fizetési gondokkal küzdenek. Üdvözlendő tehát , ha ön és vállalkozótársai ebben a barterkereskedelemben részt vesznek. Ez termékcserét jelent, ami annyit tesz, hogy önök termékeket exportálnak, és ennek fejében termékeket importálnak. Az általános forgalmi adó rendszere erre épül! Az export után nem k ell megfizetni az általános forgalmi adót, az import után meg kell fizetni az általános forgalmi adót. Egyenértékű áruk cseréje esetén tehát még átmenetileg sem kell előlegezni - akkor természetesen igen, ha nem ugyanaz az exportőr és nem ugyanaz az import őr. Ám ebben az esetben kétféle veszély áll fenn. Az egyik veszély az, hogy az importált áru értékesítése a hazai piacon - vagy akár a továbbértékesítés más külföldi piacokon - akadályokba ütközik. Az import beérkezik; a végső felhasználó az, aki az import ot realizálja. Minden ilyen esetben az általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége következetesen a teljesítés időpontjához kötött, és nem a pénzforgalom teljesítésének időpontjához. Nincs indok arra, hogy ebben az egyetlen esetben térjünk el az általán os, mindenki által ismert, tudott, a rendszerhez hozzátartozó finanszírozási megoldásoktól. Az a megoldás, amit ön kér, az általános forgalmi adó rendszerének feladását jelentené. Erre természetesen sem most, sem a jövőben a kormány nem tud javaslatot tenn i - egyébként a parlamentnek kellene, hiszen itt törvénymódosításról van szó. De még egyszer hangsúlyozom, a