Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 20 (14. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. PÁLFI DÉNES (KDNP):
426 munkáltatói jogok tekintetében a testületnek alárendelt. Önkormányzati döntés meghozatalára is csak akkor jogosult, ha a képviselőtestület erre őt felhatalmazza, ami azt is jele nti, hogy erős legitimációja ellenére helyi ügyekben érdemi szerepet továbbra sem játszik. Előfordulhat az is, hogy a testület nem ruházza fel önkormányzati döntési jogosítványokkal. Az önfeloszlás intézményének bevezetésével, annak nem kellően pontos szab ályozásával tisztsége - melyet a választópolgárok bizalmából kapott - a testület által megszüntethető. A polgármester tehát választási legitimációja ellenére sem kerül a képviselőtestülettel mellérendeltségi helyzetbe, és várhatóan továbbra sem lesz képes azt az egyensúlyozó szerepet betölteni, amelyre pedig annyira szükség lenne sok helyen, több szétszabdalt testület esetében. Megjegyzem, hogy az önkormányzati döntéselőkészítő és végrehajtási szerepe, lehetőségei és felelőssége sem lesz egyértelmű a polg ármester és a jegyző viszonyának és felelősségének, a javaslat szerint ellentmondásos, nem pontos szabályozása következtében. A polgármesterek ilyen ellentmondásos helyzetére próbál teljesen új szabályozást adni a polgármesteri tisztség ellátásának egyes k érdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényjavaslat. Véleményem szerint már az alaphelyzet miatt is csak kisebb sikerrel. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném előrebocsátani, messzemenően egyetértek azzal, hogy a javaslat megtartja a korábbi törvény bevált elemeit, és azzal is, hogy a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi esetei mint speciális elemek a helyi önkormányzatokról szóló törvényekbe került át. Megjegyzem, a polgármesteri összeférhetetlenség szabályainak pontosítása, kismértékű szigorítása a közélet tisztulásához is hozzájárulhat. Úgy gondolom azonban, célszerű lenne ismételten végiggondolni azt a javasolt megoldást, hogy a polgármester tagja lehet - a képviselőtestület hozzájárulásával ugyan - felügyelőbizottságnak, igazgatótanácsnak, lehet gazdsági társaság vezető tisztségviselője - stb. Véleményem szerint az önkormányzat hatalmi helyzetéből adódó lehetőségek csábításának ellensúlyaként, de az önkormányzati döntések és a polgármesteri tisztség erkölcsi megkérdőjelez hetetlenségéhez fűződő érdekek miatt is ezt a lehetőséget ki kellene zárni, még akkor is, ha ilyen tisztségek ellátásához, elvállalásához a képviselőtestület hozzájárulása szükséges. Egyetértek a javaslat indoklásának azzal a mondatával is, hogy az ország területén tapasztalható nagymértékű eltérések, a helyi szabályozások ellentmondásossága és eseti túlméretezettségei miatt szükséges, hogy a törvény határozza meg keretjelleggel a polgármesteri és képviselői tiszteletdíj és a juttatások alapvető szabályait és mértékét. (17.10) Nyíltan ki kell mondani: jelentős feszültségek halmozódtak fel az anyagi juttatások esetenként a végzett munkával és viselt felelősséggel messze nem arányos szélsőségei, esetenként a döntéshozók törvényi határokkal eddig nem korlátozo tt szubjektív értékítéletei és nem utolsósorban az egyes önkormányzatok jelentősen eltérő anyagi lehetőségei miatt. A polgármester valóban a köz szolgálatában álló, de nem köztisztviselőnek minősülő választott tisztviselő. Éppen ezért a tisztség speciális jellegéből, a polgármester választott politikai funkciójából adódóan sajátos szabályozásokra van szükség. Ennek a foglalkoztatási jogviszonynak igen jellemző sajátossága és egyben ellentmondása is, miként a javaslat 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a jogv iszony a képviselőtestület és a polgármester között jön létre. A polgármestert ugyan választópolgárok választják meg, de ez a jogviszony kizárólag a választók akaratából jön létre. Meghatározott idő előtti megszüntetése ugyanakkor a választók akarata, köz vetlen beleszólása, döntése nélkül a képviselőtestület vagy bíróság döntésével is bekövetkezhet. Talán egyedül a választópolgároknak nem lesz joga továbbra sem a politikailag, szakmailag, erkölcsileg alkalmatlanná váló, általuk választott vezető elmozdítá sára. Éppen ezért is szükségesnek látszik az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvény módosítására benyújtott tervezetet az ötpárti egyeztetés nyomán a polgármesterek választása szabályaiban
