Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 20 (14. szám) - Mentelmi ügyek: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
421 Tehát, mint elnök úr is említette, a Szegedi Városi Bíróság viszonvádban előterjesztettek alapján kérte az Országgyűléstől dr. Torgyán József országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztésének megfontol ását. Az ügy előzménye, hogy Torgyán úr egy magánindítványban indított pert Siklósi András szegedi polgár ellen, azzal, hogy ő rágalmazó levelet írt róla. Siklósi András a magánindítvány egyes kitételei alapján viszonvádat emelt, és részben levéltitokmegs értéssel, részben pedig rágalmazással vádolja Torgyán József képviselőtársunkat. A mentelmi bizottság a bírósági megkeresést '94. szeptember 7i ülésén megtárgyalta, és meghallgatta Torgyán József képviselőtársunkat is. Képviselő úr ott előadta, hogy a lev éltitok megsértéséről véleménye szerint szó sem lehet, hiszen ezt a levelet széles körben terjesztették, és neki is úgy adták át, másrészt pedig ő a magánindítványban nem tett olyan kijelentést, ami megalapozná a viszonvádat. A mentelmi bizottság az ülésén arra az álláspontra jutott, hogy természetesen a mentelmi bizottság nem jogosult a viszonvád büntetőjogi eljárására, ám a feljelentésben foglaltak a képviselői tevékenységet zavaró, politikai jellegű zaklatásnak minősíthetők. Mindezt megerősíti az is, hog y a vélt sérelmes megállapítások nem nyilvánosságra szánt formában, hanem egy bírósághoz benyújtott magánindítványban történtek. Ennek alapján a mentelmi bizottság szótöbbséggel indítványozza az Országgyűlésnek, hogy Torgyán József képviselőtársunk mentelm i jogát az adott ügyben ne függessze fel. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megkérdezem dr. Torgyán Józsefet, kíváne szólni. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tessék megengedni, hogy egy olyan vonatkozásáról szóljak az ügynek, ami nem a személyemmel kapcsolatos, mert a személyemmel kapcsolatos részét nem kívánom érinteni az ügynek, legfeljebb azzal egészíteném ki az elmondott tényállást, hogy Németországban egy előadókörúton vettem részt - ezt most az elnök úr nem mondta el, de az í rásbeli anyag tartalmazza , és ott az előadókörutam kapcsán adták a kezembe az inkriminált levelet, amely számos politikai személyiséget rágalmazott, és én az ügyben annyit tettem, hogy közöltem, faxolják le a Független Kisgazdapárt jogi osztályának, azza l, hogy az ügyben tegye meg a nevemben a büntető feljelentést. Most amiért mégis szólni kívánok, az egy olyan helyzet, amely az elmúlt évtizedek alatt az állampolgárok egy igen jelentős részének nagyon sok sérelmet, egy elfogadhatatlan jogi helyzetet terem tett, és szerintem a Házra vár a feladat, hogy az ilyen természetű ügyekben valamilyen megoldást találjon. Nagyon örülök, hogy az igazságügyminiszter úr is jelen van, mert így utalhatok arra, hogy az állampárti évtizedek alatt a büntetőjogilag védett érde k középpontjába a társadalmi tulajdon került, és az emberi méltóság és becsület védelme olyannyira partvonalra került az elmúlt évtizedek büntető bíráskodásában, hogy a büntetőjogi védelemért a bírósághoz forduló magánvádló szinte üldözöttje lett a magánvá das ügynek, s a büntető eljárás kapcsán, sajnos, az elmúlt évtizedekben a büntetőbírák egy nagyon tekintélyes hányada azért, mert mondjuk, egy nyolctíz tárgyalásból álló ügy befejezése nyolctíz tárgyalás után ugyanannyinak minősült, mint egy magánvádas ü gy kapcsán egy vádelejtés folytán az ügy megszüntetése, egy olyan helyzet alakult ki, amikor valósággal szorgalmazták a viszonvád emelését. Most a jelen esetből is egyértelműen kitűnik, hogy viszonvádról nem lehet szó, mert a törvényes rendelkezés szerint csak azonos alkalommal elkövetett esetben lehet viszonvádat elkövetni, meg egyébként sem lehet úgy, hogy én egy magánindítványt terjesztek elő a bíróságon. Tehát egyértelmű, hogy itt viszonvádnak nincs helye. Viszont az ilyen ügyekben megengedhetetlen az, hogy a viszonvád kapcsán a képviselők egy része esetleg majd a nevének a nagy nyilvánosság elé
