Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 20 (14. szám) - Dr. Surján László (KDNP) - az igazságügy-miniszterhez - "A sajtótörvény szükségessége" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
408 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Dr. Surján László képviselőtársunk, Kereszténydemokrata Néppárt, kérdést kíván feltenni az igazságügyminiszterhez"A sajtótörvény szükségessége" címmel. Dr. Surján László képviselőtársamat illeti a szó. DR. S URJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Két héttel ezelőtt az egyik miniszter úr egy képviselői kérdésre adott válaszban tudomásunkra hozta, hogy egy nyilatkozatát a sajtó jelentős torzítással közölte. Az elhangzott nyil atkozat alapján a miniszter olyan színben tűnt fel, mintha törvényellenesen kívánná a minisztériumát működtetni, a pótköltségvetés terheitől félve nem tudja, tehát nem fogja a tbjárulékot kifizetni. A miniszteri válaszból megtudtuk, hogy erről szó sincs. A miniszter mindössze készpénzszűkében volt, ezért fölvetette a gondolatot, hogy hátha ingatlanokkal is ki tudná egyenlíteni a számlát. Ezzel a kérdés tulajdonképpen lekerülhetne a napirendről. Mégsem mehetünk el szó nélkül egy lényeges elem mellett. Hogy an fordulhat elő, hogy egy miniszter, hogy egy állampolgár nyilatkozatát meghamisítják? A feladat nehézségével kínlódó, a megoldást kereső hivatalnok helyett a törvényeket nagyvonalúan kezelő, hatalmával visszaélő miniszter képe rajzolódott ki a hallgatókb an. Az érintett miniszter válasza teljes mértékben tisztázta a helyzetet. Igaz, nem köszönte meg, hogy a képviselői kérdés lehetővé tette számára, hogy e helyen is tisztázza, illetve helyreállítsa a megtépázott tekintélyt. De most ne ezzel foglalkozzunk. A rra kívánok rámutatni, hogy mai jogrendszerünkben a nyilatkozót semmi nem védi meg az ilyenfajta torzításokkal szemben. Hogy riporteri önkényről, politikai manipulációról, avagy esetenként csak szakmai hozzá nem értésről van szó? Ki tudja eldönteni. Gondol om, senkit nem lep meg, hogy ebben az ügyben nem elsősorban a megcsúfolt miniszter becsületét védem. Hasonló rosszindulatú vagy hozzá nem értő magatartásnak a közélet minden szereplője ki van téve, s a torzítások, hazugságok özönében mindannyian védtelenek vagyunk. Miniszter Úr! Konkrét kérdéseim a következők: Készüle az ön minisztériumában egy új, a fenti problémát is megoldó sajtótörvény? Ha igen, mikorra számíthatunk rá? Ha nem, miért nem? Miben látja a fenti gondok megoldásának lehetőségét? Sajnos a mo st vajúdó médiatörvény még az elektronikus médiumok területén sem ad a nyilatkozóknak ilyen jellegű védelmet. Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy a példában szereplő jelenséget nem kívánom általánosítani. Nem a tisztességes riporterek ellen szólalok meg , hanem egy olyan jelenség ellen, amellyel a kontárok vagy a szolgalelkűek egy egész szakma jóhírét veszélyeztetik. Sokat beszélnek a hír szentségéről, a vélemény szabadságáról. Ám a szentségtörők mai viszonyaink között büntetlenek maradnak. Miniszter Úr! Meddig? (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter válaszol. Megadom a szót. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter : Tisztelt Képviselő Úr! Kérdéséből levont következtetésével, nevezetesen azzal, hogy s zükség van új sajtótörvényre, teljes egészében egyetértek. A tárcánál folynak ennek előkészületei a médiatörvényt követően. Reményeink szerint a végleges változat 1995ben, lehetőségeink szerint az első félévben a tisztelt Ház asztalán lesz, amennyiben a k ormány is egyetért vele. Azzal a megállapításával viszont már vitatkoznom kell, hogy teljesen eszköztelen lenne az a nyilatkozó, aki ilyen, az ön által is említett helyzetbe kerül. Az eszközök sokfélék, elég széles ez az arzenál. Kétségtelen azonban, hogy ez nem nyújt elég hatékony védelmet, és meglehetősen hosszú tortúra és idegi harc vár arra, aki ily módon kíván magának elégtételt szerezni.
