Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ... - SZABÓ GYÖRGY, az MSZP
37 A második vezérszónoki körben a képviselőcsoportok tehát annyi időt használhatnak fel, amennyi az első vezérszónoki felszólalásokat követően a 40 percből megmarad. Tisztelt Országgyűlés! Most pedig soron következnek az egyes frakciók vezérszónokai. Először megadom a szót Szabó Györgynek, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. SZABÓ GYÖRGY , az MSZP képviselőcsoport részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzati választásokról szóló törvényi szabályozás jelentőségét bizonyítani aligha szükséges, hiszen a helyi közügyek autonóm intézésére felhatalmazott testületek, testületi vezetők tevékenysége egyegy helyi közösség, település, településrész, terület vagy kisebbség sorsát sok esetben közvetlenebbül érinti, mint az országos döntéshozók tevékenysége. Ezért egy ilyen törvénytől joggal várható el, hogy egyértelműen és világosan fejezze ki az állampolgárok akaratát, azaz valóban legitim testületek jöjjenek létre. A választópolgárok számára legyen áttekinthető, könnyen kezelhető a választás mechanizmusa. A megválasztandó testületek megfelelően tükrözzék a különböző érdekcsoportok, pártok súlyát, befolyását, és az előző követelményeket nem sértve, a választás rendszere legyen takarékos . (9.10) A kormány által beterjesztett módosítási javaslatokat is ezen követelményekhez viszonyítottan érdemes vizsgálni, és ha ezt tesszük, rögtön az első kérdés, amellyel szembesülünk, a módosító javaslatok talán legfontosabb és eddig is legtöbbet vitato tt részéhez, az egyfordulós, azaz az érvényességi és eredményességi küszöb nélküli választási rendszer bevezetéséhez jutunk. Azt senki sem vitatja, hogy az egyfordulós választás egyszerűbb, gyorsabb és persze olcsóbb is, de a negyven százalékos részvétel é s a huszonöt százalékos szavazati arány eltörlése többek szerint lehetővé teszi, hogy egy indokolatlanul kis létszámú, relatív többség döntse el a helyi vezetés összetételét és ezáltal a testületek, polgármesterek legitimitása is megkérdőjeleződik, ahogy e zt tegnap például Balsai úrtól hallhattuk. A szocialista képviselőcsoport véleménye szerint ezek az aggályok nem indokoltak. Ami az érvényességet, azaz a részvételi arányt illeti, mi úgy látjuk, hogy néhány, kínosan sokszor megismételt időközi választástól eltekintve, az állampolgárok választási aktivitása jónak ítélhető. Többségük ugyanis fontosnak tartja, hogy szavazatával beleszóljon a vezető kiválasztásába. Nincs okunk feltételezni, hogy ez az aktivitás csökken, sőt a nemzetközi tapasztalatok azt bizony ítják, hogy az egyfordulós választás ösztönzi a részvételt - és ez teljesen érthető, hiszen a választó pontosan tudja, hogy esetleges távolmaradásának korrekciójára nincs lehetőség. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy vajon kik kérdőjelezhetik meg a szavaz ás érvényességét, ha a választási részvétel egyes helyeken mégis alacsony lenne? Nyilván elsősorban azok, akik nem élnek szavazati jogukkal. No de nem élni a választási lehetőséggel, utána pedig reklamálni, nem hiszem, hogy méltányolható magatartás. Mi azt mondjuk, tekintsük felnőttnek a polgárt, aki pontosan tudja, hogy a választójog valóban jog és nem kötelem. S fogadja el azok döntését, akik élnek ezzel a joggal és ne büntessük az ismétlés kötelmével az aktív cselekvőket. Még talán a részvételi arány elt örlésénél is többen, vagy legalábbis vehemensebben vitatták az eredményességi küszöb eltörlését, amely idáig az egyéni körzetekben és a polgármesterek választásánál a leadott szavazatok legalább negyedének megszerzéséhez kötötte a mandátum elnyerését. Mond ván, micsoda dolog úgy köztisztségre emelkedni, hogy a szavazók negyed része sem biztosította támogatásáról. Megvallom, meglehetősen értetlenül fogadjuk ezeket az érveket, mert akik megfogalmazzák, elfelejtik, hogy a helyi önkormányzati képviselők azon rés zét, akiket 1990ben tízezer fő alatti településen választottak, az annál nagyobb településen, de listán szereztek
