Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ZWACK PÉTER (független):
3085 hangzott el a politikai életben ezeknek a negatív folyamatoknak a visszaszorítására vonatkozóan, sőt az egyes részterületeken konkrét próbálkozásokkal is találkozhattunk. Ám, mint az eddigi eredmények is mutatják, a részpróbálkozá sok itt már nem vezetnek komoly eredményre. A közvélemény egyre elégedetlenebb a gazdasági bűncselekmények felderítésével. Mindenki, aki az üzleti életben és a politikában valamelyest is járatos, tudja, hogy ebben a jelenségkörben a részmegoldások a jövőbe n is csak eseti szenzációkat eredményezhetnek, de megoldást nem hoznak. Csak a folyamat egészét átfogó, koncentrált, hosszú, szívós munka vezethet eredményre. Egy ilyen folyamatot ma már csak kormányzati szinten lehet elindítani és koordinálni, de még eköz ben is ügyelni kell azoknak a negatív mozzanatoknak a kiszűrésére, amelyek az egyes érintett hatóságok és intézmények különböző szintjeit megbízhatatlanná teszik. Ezért mind a koordinációra, mind az operatív munkára önálló, koncentrált, szervezett intézmén yi mechanizmust kell elkülöníteni. Ennek nem a méretei a döntőek, hanem a hatékonysága. Kidolgoztunk egy koncepciót - a kormányzati szintű koordinációtól egészen a nyomozás operatív szintjéig menően - egy lehetséges speciális szervezési modellre vonatkozóa n, amely átfogja a pénzügyi, a biztonsági, a rendészeti és az igazságszolgáltatási szféra minden fontos elemét. Ehhez képest a szükséges létszám viszonylag kicsi, mert a modell hatékonysága nem ezen múlik. Tisztelt Ház! Tudom, egy ilyen folyamat lebonyolít ásához jelentős pénzügyi forrásokra van szükség, a modell megvalósítása esetén - azon belül - ez a fedezet megteremthető. Én most többek között azokat képviselem ezzel a hozzászólással, akik hajlandók lennének komoly áldozatokra a pénzügyi háttérnek a korm ánnyal közös megteremtése érdekében. A modell kiinduló tétele az, hogy feltétlenül szükség van a legmagasabb szinten egy koordinációs fórumra, amelyben minden közvetlenül érintett országos vezető részt vesz. Egyrészt ahhoz is szükséges ez a részvétel, hogy mindnyájan alkotó és felelős részesei legyenek az összes alapvető döntésnek, másrészt azért, hogy egyik intézményi rendszer se eshessen ki hiányzó láncszemként a folyamatból. Ennek a kiemelt szintű fórumnak - nevezzük országos korrupcióellenes bizottságna k - az alábbi tagjai lennének: az igazságügyminiszter, mint kormányzati koordinátor, a belügyminiszter, a nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter, a legfőbb ügyész, mint a folyamat kulcsintézményének közvetlen irányítója, a Legfels őbb Bíróság elnöke - aki ugyan nem tartozik a bűnüldözési struktúrához, de ha a bírósági rendszer nincs benne kezdettől a mechanizmusban, akkor felesleges létrehozni és finanszírozni bármit , az országos rendőrfőkapitány, a Vám- és Pénzügyőrség országos p arancsnoka, az APEH elnöke, a Bankfelügyelet elnöke, a privatizációs kormánybiztos. A kormányzati szinten felelős intézmény az Igazságügyi Minisztérium kellene hogy legyen. Ehhez kellene a miniszter mellé rendelt operatív felelős, akinek a koordináció össz efogása lenne a feladata. A nyomozati szint és az egész modell központi intézménye az ügyészségi szervezeti rendszeren belül szervezetileg és financiálisan elkülönített korrupcióellenes nyomozóhivatal. Ez az operatív munka lelke, intézményileg és személyze tileg független és feddhetetlen munkacsoport, amely mintegy tíz nyomozó ügyészből és az őket kiszolgáló apparátusból áll. Alájuk rendelődik a másik válogatott csapat, egy 25 fős rendőri csoport, akik kiegészülnek 55 fővel a VPOPtől, a Nemzetbiztonsági Hi vataltól és az Apehtől. A rendszer működésének lényege, a munka centruma a nyomozóhivatal, amely az egész ország területén és a nemzetközi kontaktusokban a jogszabályok engedte maximális nyomozati jogosultsággal rendelkezik, közvetlenül irányítja a többi r észtvevőt. (19.00) Ugyanakkor tudjuk, hogy minden erőfeszítés kárba vész, ha nem sikerül a modellnek érintenie a bírósági szférát is. A lehetséges megoldási utak egyike az, hogy eljárásjogi hátteret kapna ezekben az ügyekben egyfajta speciális illetékesség . Ez annyit jelent, hogy a korrupcióellenes nyomozóhivatal által benyújtott ügyeket kizárólag egyetlen bíróság, például a Fővárosi Bíróság ezekre kijelölt egy vagy két bíró tanácsa tárgyalná. A bírák kiválasztását az illetékes bírósági vezetők az országos korrupcióellenes bizottsággal együttműködve végeznék el.
