Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - Dr. Békesi László pénzügyminiszter válasza az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási ad... - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
3067 visszaigénylők választási lehetőségét is a gyakorított elszámolásra, a havi ese tek száma legfeljebb 100110 ezer lehet. A társasági adóbevallás egyszerűsítése - ez azt jelenti, hogy megszűnik a február 28i kötelezettség - mintegy 156 ezer bevallás benyújtásától és feldolgozásától kíméli meg az adózókat és az adóhatóságot egyaránt. D r. Gáspár Miklós képviselő úr az adózás rendszerének fejlődési irányáról kérdezett, az önadózás és a kivetés közötti választás kényszerét sugallva hozzászólásában. A mai magyar adórendszer egyidejűleg több adómegállapítási módot ismer. A különböző adómegá llapítási módok között nem lehet rangsort felállítani. Azt, hogy egy adókötelezettséget melyik módon kell teljesíteni, vagy hogy a rendszer egészén belül melyik módszer kerül túlsúlyba, többnyire a célszerűség és a gazdasági szempontok határozzák meg. A ma i magyar adómorálra tekintettel azonban - a fejlettebb adókultúrájú országok gyakorlatához hasonlóan - nem tartom kizártnak az adókivetés alkalmazását a személyi jövedelemadózásban. Ugyanez azonban az áfa esetében természetesen elképzelhetetlen. Tisztelt H áz! Szinte minden törvénymódosítás alkalmával felmerülő kérdésről, a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyok előlegfeltöltési kötelezettségéről hallhattunk dr. Bogár László, valamint Varga Mihály képviselő urak felszólalásában. Az adózóknak ez a kötel ezettségteljesítése kétségkívül gyakran nehézséget okoz, ezért évek óta vitatott kérdés, hogy indokolte az adórendszerünktől egyébként valóban idegen előlegfeltöltési kötelezettség fenntartása. A most tárgyalt törvényjavaslat előkészítése során is felvető dött ennek a jogintézmények a megszüntetése. A központi költségvetés pillanatnyi finanszírozási nehézségei miatt ez a lépés pillanatnyilag nem megvalósítható. A feltöltési kötelezettség ugyanis körülbelül 20 milliárd forint befizetését érinti. Nagyon remél em, előbbutóbb eljutunk oda, hogy kihajózhatjuk a rendszerből ezt a valóban rendszeridegen lépést. A legélesebb kritika a jogosulatlan visszaigénylések kamatfizetési szabályainak tervezett módosításával kapcsolatban hangzott el. A javaslat szerint, ha az adózó által visszaigényelt összeg több mint 50 százaléka jogosulatlan, az adóhatóság késedelmes kiutalás esetén a jogosultan igényelt összeg után sem fizet késedelmi kamatot. Juhász Pál képviselő úr véleménye szerint ez a rendelkezés is túl enyhe a jogsért őkkel szemben, míg más képviselők a szabályt indokolatlannak, túlzónak, sőt jogszerűségét is megkérdőjelezhetőnek tartották. A jogosan igényelt összeg után az adózót jogszabály szerint megillető kamat megvonása gyakorlatilag a jogosulatlan igénylés miatt a lkalmazható szankciók egyik fajtája. Enyhének nem tekinthető. Ugyanis az eddig is kiszabásra kerülő adóbírság mellett további szankciót jelent. (17.30) A jogosulatlan igény előterjesztője viszont maga is felelős a kényszerű, előzetes felülvizsgálatért és k özvetetten ennek késedelmességéért. Tisztelt Ház! A részletes vitában tárgyalt módosító indítványokkal - egyetlen kivétellel - egyetértek. A javaslatot dr. Veres János képviselő úr nyújtotta be, a negyedéves áfabevallásról havi bevallásra történő áttérés szabályára vonatkozóan. A kormány által előterjesztett javaslat a negyedévenkénti bevallásra kötelezett adózónak lehetőséget biztosít a havonkénti bevallásra való áttérésre. Ehhez azonban az adóhatóság előzetes engedélye szükséges. Képviselő úr az engedély ezési eljárást, mint felesleges procedúrát, elhagyni ajánlja, az áttérés alanyi jogként való megfogalmazását javasolja. Ez a hatósági procedúra azonban nem felesleges, elképzeléseink szerint fontos szűrőszerepet tölthet be a jövőben a jogosulatlan visszaig énylők visszaszorításában. A jogosulatlan igénylők döntő hányada ugyanis éppen a most negyedéves bevallásra kötelezettek közül kerül ki. Ezért, ha hatósági eljárás nélkül áttérhetnének a havi elszámolásra, azt valószínűleg azok is megtennék, akiknek a tisz tességes adózáshoz, a valós visszaigénylési joghoz semmi közük. Ez a havi bevallások számának elképesztő mértékű növekedéséhez vezetne, ami szöges ellentétben áll a negyedéves bevallási rendszer bevezetésének alapvető céljával.
