Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - Határozathozatal a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 50. évfordulójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
3062 szakszervezetek vezetője, főtitkára, dr. Vida Istv án, képviselőtársam, dr. Keresztes Sándor, s lehajtott fejjel meneteltünk a fogház előtt álló, Sopronkőhidára irányított autóbusz felé. Előttünk ment felemelt fővel, határozott léptekkel BajcsyZsilinszky Endre. Mielőtt az autóbuszhoz értünk, nyolcunkat ki szólítottak - egy bátor hős, dr. Cseh Jenő barátunk akciója révén , és átkísértek bennünket a Markó utcába, amit már nem éreztünk halálmenetnek. A Markó utcai fogházban kihallgatott bennünket dr. Szabó István vizsgálóbíró, s a kihallgatásom után becsukta az ajtót, és csak ennyit mondott odajőve hozzám: Fiam, minden tisztességes ember küzd a megszállók ellen. Szabadlábra helyezett mindnyájunkat. A fogházból kijöttünk, de mégsem voltunk szabadok, mert a bitorló hatalom naponta szedte á ldozatait, bujdostunk, s közben álmodtunk a békéről és egy szabad, független Magyarországról. Ekkor érkezett hozzánk a hír, hogy december 21én a Nemzetgyűlés összeült. Örömünket fokozta az, hogy a függetlenség városában, Debrecenben és a Református Kollég ium oratóriumában, templomban zajlott le. Az ünnepi ülést dr. Révész Imre, a református püspök nyitotta meg, aki azzal a fohásszal fejezte be beszédét, reméli, hogy a hosszú megpróbáltatások után valóban szabadok leszünk. Az Ideiglenes Nemzetgyűlést az elő készítő bizottság elnöke, dr. Vásári István nyitotta meg és vezette le, aki elítélte a náci megszállók és az őket kiszolgálók szörnyű bűncselekményeit. Majd kiemelte, hogy a háborút a magyar nép nem akarta. Igazat mondott, mert a magyar nép nemcsak a náci megszállók által okozott háborútól, de annak minden kegyetlenségétől távoltartotta magát. Le kell szögeznem, - s úgy vélem, fontos ez alkalommal elmondanom , hogy Magyarországon nem lettek volna azok a szörnyűségek, akár a magyar zsidóság, akár az ellenál lók ellen, ha nincs náci, német megszállás. Ezért szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a magyar nép döntő, elsöprő többsége nem vett részt ezekben a borzalmakban, csupán egy törpe kisebbség, amely, sajnos, minden országban és minden diktatúrában találhat ó. Vét nemzetünk és hírnevünk ellen, aki ezekért a borzalmakért a magyar nép és a magyar nemzet többségét is felelősségre vonja. Az ülés folyamán dr. Vásári István leszögezte, a Nemzetgyűlés célja, hogy valóban demokratikus Magyarország legyen. Őt fölválto tta a megválasztott elnök, dr. Zsedényi Béla, miskolci tanár, aki beszédében szintén szabad és független Magyarországról szólt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés egy szózatot intézett a magyar néphez. Idézek belőle: "Magyarország a magyar nép országa legyen. Szab adságot akarunk minden magyarnak. Biztosítani akarjuk jogaikat, hogy érdekeiket képviseljék s az ország döntéseinél szavuk legyen. A magántulajdon sérthetetlenségét fontosnak tartjuk fejlődésünk érdekében és földreformot akarunk." Ezzel a mondattal végződi k a szózat. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásával új fejezet kezdődött a magyar történelemben, a független, szabad, demokratikus Magyarország fejezete. Igen, megkezdődött, sőt folytatódott. Ezt akarta a magyar nép az 194547es választásában kifejezet t akaratával, úgyszintén az 1956os forradalmával és szabadságharcával. A népakarat megvalósítását azonban, sajnos, a megszálló szovjet hatalom és az őket kiszolgáló kommunista párt diktatúrája megakadályozta. Ma, amikor az Országgyűlés az Ideiglenes Nemze tgyűlés 1944. december 21ei megalakulásáról megemlékezik, tisztelettel hajtok fejet, és hajtsunk fejet, minden polgár és vezető előtt, aki a magyar függetlenségért és szabadságért dolgozott. S úgy vélem, hogy csak akkor vagyunk méltó utódok, ha ezen a tör ténelmi úton járunk, a nép jogait biztosítjuk, nemzeti szellemű, kulturális és gazdaságilag erős, független, szabad Magyarországért dolgozunk. Ebben a szellemben a törvényjavaslat elfogadását javasolom. Köszönöm. (Taps.) (17.10)
