Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - Bogárdi Zoltán (MDF) - a földművelésügyi miniszterhez - "Mi lesz a falugazdász-hálózattal?" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Salamon László): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
3043 Kérem, tájékoztasson arról, hogy mi a kormány legújabb elképzelése a falugazdászhálózatról? Miért kell megszüntetni valamit, ami működik, amit az érdekeltek elfogadnak és igényelnek? Nem bes zélve arról, hogy azt az ország szinte valamennyi önkormányzata - de mindenképpen többségük - igényli. Köszönöm. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Lakos László földművelésügyi miniszter úr válaszol. (15.20) DR. LAKOS LÁSZLÓ földm űvelésügyi miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Emlékeztetem arra, hogy az előző kormány alatt ez év végéig, határozott időre kötötték a falugazdászokkal a szerződéseket; a bizonytalanság fő forrása már az ind ulás pillanatában megszületett. Ezt ne rajtam kérje számon. Mi ugyanis a kistermelők érdekében egy hatékony, stabil szaktanácsadási rendszer kialakításán dolgozunk. A jelenlegi falugazdászok közül sokan tisztességgel, becsülettel végzik a dolgukat, mégis s orozatosan kapjuk a jogos panaszokat a képviselő urak interpellációjában és levelekben is, például a földkiadó bizottságokról, a kárpótlási, a meliorációs költségek elszámolásairól, a rossz termelői szerződésekről, amelyek bizonyítják, hogy ez a rendszer n em oldotta meg még a legégetőbb gondokat sem. Meggyőződésünk, hogy hatékony szaktanácsadási rendszerre van szükségük a termelőknek, nekünk pedig a szükséget egyeztetnünk kell anyagi lehetőségeinkkel. Ha a parlament elfogadja a költségvetést, elvileg akkor is csak alig több mint fele összeg áll rendelkezésre a falugazdászhálózat anyagi fenntartására. Másrészt, mint minden intézménynél, itt is jól és kevésbé jól, vagy rosszul teljesítő falugazdászokkal állunk szemben. A fentiekből adódóan a jelenlegi közel 8 00 falugazdászt nem tudjuk fenntartani, és sokak esetében a szerződés meghosszabbítása nem is indokolt. Az önök által alkotott szabályokból adódóan decemberben felmondtuk valamennyi falugazdász szerződését. Akiket megtartunk, azokkal új szerződést kötünk, a feladatok oldaláról jobban meghatározva tevékenységüket - az agrárkamarákkal szorosan együttműködve. Lehetőséget teremtünk arra, hogy az önkormányzatok is nagyobb szerepet vállaljanak a falugazdászhálózat működtetésében. Amennyiben vállalják a költségek felét, úgy mi vállaljuk a másik felét, ha alkalmazni kívánnak falugazdászt - a kamarai mezőgazdasági bizottságokkal egyetértésben. Az általunk száz százalékban finanszírozott és az önkormányzatokkal karöltve alkalmazott falugazdászok száma elé rheti a jelenlegit. Távlatosan pedig meggyőződésünk, hogy szakmai, de pénzügyi irányításuk is átkerül a leendő agrárkamarákhoz, remélve ettől azt, hogy a tisztán hatósági szerepkör ötvöződni fog a kamarában megtestesülő értékekkel. A részletekről a költség vetés elfogadása után azonnal döntünk. Tisztelt Országgyűlés, kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megkérdezem Bogárdi képviselő urat, elfogadjae a miniszteri választ. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Nem. Sajnos, nem tudom elfogadni, ugyanis miniszter úr válaszában - már magában a válaszban is - egy halom bizonytalanság volt. Ő a falugazdászhálózatot az agrárkamarákra bízná, amelyek szerinte sem álltak még fel. Tehát egy nem létező szervezetre bízna egy működő hálózatot. Nem beszélve arról, hogy miniszter úr azt mondja, nem hatékonyak. Gondolom, elfelejtette megnézni azt a televízióműsort, amelyben ő is szerepelt. Adatok bizonyítják, hogy a fél éve felállt falugazdászhálózat - jelzem körülbelül annyi idős ez a hálózat, mint a kormány - mennyire ismert. A mezőgazdaságban dolgozók 77 százaléka ismeri a falugazdászhálózat tevékenységét, az egyéni gazdák 92 százaléka ismeri, és az ország összlakosságának 57 százaléka hallott róla. Ha ön ennél
