Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - Dr. Kiss Gábor (MSZP) - az igazságügy-miniszterhez - "Hogyan szerezhetnek érvényt igazuknak azok, akiknek sem pénzük, sem hatalmi pozíciójuk nincs érdekeik hatékony védelmére?" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Salamon László): - KISS GÁBOR (MSZP):
3029 orvoslását. A panasz lényege, hogy a végelszámolással megszüntetett termelőszövetkezet értékesített vagyonából egyetlenegy fillérrel sem részesedtek. A szövetkezeti törvény 91. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a tagokat és a nem tag üzletr észtulajdonosokat csak a hitelezők kielégítése, a végelszámolás befejezése után fennmaradó vagyoni eszközök illetik meg. A végelszámolás időtartama azonban a '91. évi II. törvényben nincs meghatározva. Ez lehetővé teszi a végelszámolás elhúzását, a megmar adt vagyon kevesek általi felélését, a tagok és nem tag üzletrésztulajdonosok üzletrészének teljes elértéktelenedését. Aranyosapátiban a tagok - vezetőik sürgetésére - kiléptek a szövetkezetből, ettől kezdve a vagyon feletti rendelkezési joguk megszűnt. Í gy a folyamatos vagyonvesztésből származó káruk megtérítését senkitől sem várhatják. Levelükben azt írják, hogy egy szűk kör meggazdagodott, a többségnek pedig semmi sem jutott a vagyonból, csak a föld, amit kimértek rájuk - műveljék, ha tudják. Kérdésem: hol kereshetnek törvényes felülvizsgálatot azok, akiknek se pénzük, se pozíciójuk, se erős képviseletük nincs érdekeik védelmére? (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Válaszadásra megadom a szót az igazságügyminiszter úrnak. DR. VASTAG H PÁL igazságügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő úr! Erre a konkrét kérdésre roppant nehéz az azonnali kérdések órájában és annak forgatókönyve szerint válaszolni, azonban mégis fontosnak tartom, hogy elhangzott, mert sok Aranyosapáti van Magyarországon, ilyen és ehhez hasonló ügyek bizony nagy számban fordulnak elő, és az embereknek, azoknak is, akiknek nincsen erős érdekérvényesítő képességük, mégis igazságot kell szolgáltatni. Képviselő úr, azt a levelet, amit Ön most itt ismertetett, kérem, hogy juttassa el hozzám is, és konkrét szakmai választ fogunk adni, hogy milyen lehetőségek állnak az emberek rendelkezésére, mert vannak lehetőségek. Vannak jogi lehetőségek akkor, ha megtévesztették őket, vannak lehetősége k annak orvoslására is, ha a végelszámolás nem úgy folyik, mint ahogy az a törvény szerint biztosított. Azt is figyelmükbe ajánlom, képviselő úr, hogy keressék fel a legközelebbi helyi bíróságot, ott rendszeresen van alkalom arra, hogy panaszügyekben megke ressék a bíróságot, és a bíróság köteles eligazítást adni mindazoknak, akik igazukat keresik. Elismerve tehát azt, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak azok az emberek, akik nem ismerik a rendelkezésre álló szabályokat és intézményeket, mégis csak azt tudom válaszként mondani, hogy az igazságszolgáltatás arra hivatott szervein keresztül vannak megfelelő jogi eszközök arra, hogy igazukat érvényesíteni tudják. Köszönöm. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. A képviselő úr viszonválasza k övetkezik. Megadom a szót. KISS GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a miniszter úr válaszát. A kérdéses ügyet, mint annyi mást is, természetesen megvizsgáltattam jogi szakértőkkel, miután én ehhez semmiféle hozzáértéssel nem rendelkezem, és a jogász, aki erről az ügyrő l referált nekem, megadta a válaszát, azt mondta, hogy ez tipikus esete annak, amikor a törvények aggályos betartásával lehet embereknek az érdekeit megsérteni. Én majdnem biztos voltam abban, hogy kérdésemre megnyugtató válasz azonnal nem adható, minthogy egy törvény utólagos módosítása sem nem kívánatos, sem nem javasolható. Ezért mindenekelőtt elnézést kérek a miniszter úrtól azért, hogy álkérdést tettem fel, ami - mondjuk - ízlésem ellen valóan egy kicsit éppen ezért hangzatos is volt, de nem volt más l ehetőségem arra, hogy a nyilvánosság előtt megfogalmazzam egy valóságos problémámat, ami személyes probléma is,
