Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NAGY SÁNDOR, a számvevőszéki bizottság előadója:
3013 ezen alapok decentralizációs lehetőségeit. Ez annál is inkább fontos, mert mind tudjuk , az önkormányzati törvény már célul tűzte ki, a márciusban - remélhetőleg - beterjesztésre és elfogadásra kerülő területfejlesztési törvény pedig részletesen fogja kodifikálni a területfejlesztési tanácsok feladatkörét és szerepét, és ez mindenféleképpen igényli az alapok ilyen értelmű felhasználását is. Végezetül elmondanám, hogy a bizottsági vita során felmerült a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap egyes részleteivel kapcsolatban a környezet- és természetvédelem érdekeltsége, különös tekintettel az erdő, va d- és halgazdasággal kapcsolatban. Itt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés '93. december 22én ratifikálta a riói környezetvédelmi egyezményeket, amelyek között van olyan, amely nagyon határozottan egybeesik ezen Mezőgazdasági Fejlesztési Alap célkitűzéseivel, és szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy hamarosan foglalkoznunk kellene a természetvédelmi törvény egyes fejezeteivel, intézkedéseivel, különös tekintettel az alap felhasználására és ennek a két alapnak az összefüggésére. Össze foglalva: a bizottság véleménye szerint a Központi Környezetvédelmi és Területfejlesztési és Mezőgazdasági Fejlesztési Alapról szóló részek tekintetében a szabályozás elve és annak részletei az előterjesztett módosítás szerint szükségesek és megfelelőek. A bizottság álláspontja szerint az előterjesztettek összhangban vannak az alkotmánnyal, más törvényekkel, illetve az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel, ezért a bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag alkalmasnak tartotta általános vitára. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a gazdasági bizottság elnökét, hogy a bizottság kíváne előadót állítani. (Tardos Márton jelzésére:) Nem kíván. Megadom a szót Nagy Sándornak, a számvevőszé ki bizottság elnökének, a bizottság előadójának. DR. NAGY SÁNDOR , a számvevőszéki bizottság előadója : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A számvevőszéki bizottság is megtárgyalta a törvénytervezetet, és általános vitára alka lmasnak minősítette. Ennek apropóján nagyon röviden szeretnék elmondani, megjegyezni néhány dolgot. Először is azt: hogy kétség nem fér hozzá, egy igen jelentős törvénytervezetet vett napirendjére a Ház, már csak az alapok nagy száma - hiszen mintegy harmi nc alapról van szó - és a bennük foglalt összeg nagysága - több mint 260 milliárd forintról van szó - okán is. Ha pedig hozzátesszük, hogy az Állami Számvevőszéknek az egyes alapoknál évek óta megtartott vizsgálatai nagyon sok problémára, hiányosságra, műk ödési gondra, funkciózavarra, bizonytalanságra, az áttekinthetőség, a kontrollálhatóság hiányára, egyes szabályok be nem tartására - és hadd ne soroljam tovább - hívta fel a figyelmet, akkor minden bizonnyal indokolt ennek a törvénynek a módosításával fogl alkozni. Azt gondolom, az alapok léte természetesen összefügg azzal, hogy bizonyos szakmák, ágazatok, területek speciális feladatainak finanszírozásához elkülönült alapok szolgáltatják a hátteret. Ugyanakkor nem hallgathatom el, hogy az Állami Számvevőszék által feltárt tapasztalatok nem kis mértékben arra is rámutatnak, hogy az alapokból sokszor olyan célokat is finanszíroztak az elmúlt időben, amelyek mondjuk nem állták volna ki a nyilvánosság kontrollját vagy vitáját például a központi költségvetés elkés zítése vagy elfogadása esetén. Ezért különös jelentősége van annak, hogyha arra tekintünk, hogy ez a harminc alap egyúttal harminc kis költségvetés is, így is kell hozzá viszonyulnunk, és azt gondolom, hogy nemcsak a költségvetés mai helyzetében, hanem egy ébként is indokolt az alapok számának csökkentése. Még inkább indokolt, hogy minden alap működése áttekinthető, kontrollálható legyen, ezért fontosnak tartjuk, hogy a számvevőszéki bizottság egyik kezdeményezése - és itt most csak az egyiket említem - pozi tív visszhangra talált a pénzügyi kormányzatnál, nevezetesen az, hogy mi úgy gondoljuk, minden évben auditálni kell az alapokat, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy ezek a ma ismert és feltárt problémák is megoldhatók legyenek. E néhány mondat jegyében megi smétlem: a számvevőszéki bizottság általános vitára alkalmasnak minősítette a törvénytervezetet. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
