Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
3009 megismerhetetlen folyamatról mégis együtt megszerezhetünk. Köszönöm, a szót. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Figyelemmel arra, hogy több képviselőtársunk nem jelentkezett hozzászólásra, az általános vitát lezárom , a részletes vitára bocsátásról délután szavazunk. Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az el őterjesztést T/251. számon, a számvevőszéki bizottság ajánlását pedig T/251/1. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Békesi László pénzügyminiszter úrnak a napirendi pont előadójának. DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az 1994. évi pótköltségvetés, a tavalyi zárszámadás és a '95. évi költségvetés tárgyalásakor már több oldalról is kritikus elemzés alá vettük a gazdaság mai helyzetét. Vázoltam mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a jö vő évi gazdaságpolitikai program megvalósításához. A költségvetés, gazdálkodás területén a sokat emlegetett államháztartási reform egyik feladata az államháztartás működésének újraszabályozása, a tervezés, a beszámolás, valamint a közpénzek kezelési és elk öltési rendszerének szigorúbb, ellenőrzöttebb kialakítása, forráskímélő finanszírozás bevezetése. Ennek keretében jövő évtől megkezdődik a jövedelemcentralizációt gyakran fokozó, sokszor párhuzamos finanszírozáshoz vezető és néha pazarló állami pénzalapok struktúrájának átalakítása is. Első lépésként az agrárgazdaság több alapja a Mezőgazdasági Alapba, a vállalkozási célokat finanszírozó befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési alapok pedig a Gazdaságfejlesztési Alapba integrálódnak. (11.50) Má s alapoknál kisebb korrekciókra, kiegészítésekre teszünk javaslatot. Ezekkel a módosításokkal jobban megvalósulhat a rendelkezésre álló pénzeszközök és az ágazati célok összhangja, a források koncentrálása révén pedig hatékonyabbá, egységesebbé válhat a tá mogatási rendszer. Konkrétan az egyes pénzalapokról. A Központi Környezetvédelmi Alap feladatainak és forrásainak nagyarányú bővülése indokolja az alap kezelésének egységesítését és a társadalmi, kormányzati környezetvédelmi prioritásokat jobban szolgáló f elhasználási rend kialakítását. A környezetvédelmi termékdíj üzemanyagliterenként összesen 40 filléres felemelése bővíti az alap forrásait. A nemzetközi szerződésekben, adományozási szerződésekben foglalt források bevonására irányuló módosítás pedig az ed dig több helyen lévő rendelkezéseket egységes jogszabályi keretbe foglalja össze. A módosítás a támogatás egyik formájaként bevezeti a hitelgaranciát, általánossá teszi a pályázati úton adható támogatást, továbbá lehetővé válik a környezeti kárelhárítás és a közcélú környezetvédelmi feladatok támogatása a bevételekből. A törvény korábbi szövege nyereségérdekelt tevékenységhez kötötte a vissza nem térítendő támogatás nyújtását. Ennek a gyakorlatban történő alkalmazása nehézségeket okozott. Ezért a javaslat a vissza nem térítendő támogatást szervezeti formához kapcsolja a jövőben. Ugyanakkor nem zárja ki más gazdálkodó szervezetek vissza nem térítendő támogatásban való részesítését sem,
