Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 12 (45. szám) - A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SOÓS GYŐZŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
2975 Ez a szabály a pénzintézet ügyvezetését kívánta korlátozni. Van azonban olyan hatása is, hogy jelentősen korlátozza a pénzin tézetek igazgatóságába megválasztható külső tagok körét. Mivel az igazgatósági tagok - a pénzintézeti törvény megfogalmazása szerint - pénzintézeti vezetőkké válnak, ezért az igazgatóságba gazdasági vállalkozástól csak olyan külső tag választható, aki olya n vállalkozásnál dolgozik, amelyben a pénzintézetnek legalább 5 százalékos részesedése van. Ezek a tagok pedig nyilván abban lesznek érdekeltek, hogy a pénzintézet az őket alkalmazó cégeket hitelezze vagy továbbhitelezze, holott a pénzintézet nem feltétlen ül a jó hitelezési tevékenysége révén jutott részesedéshez a szóban forgó vállalkozásokban, hanem esetleg hiteltőkekonverzióval. Ez a folyamat veszélyessé is válhat. Kérdés, hogy fennálle ez a hitelezési veszély olyan külső vezetők esetében, ahol a pénzi ntézet a külsőt alkalmazó vállalkozásban nem tulajdonos. Azok a személyek, akik olyan vállalkozásnál alkalmazottak, ahol a pénzintézetnek nincs részesedése, nem jelentenek különös veszélyt a pénzintézet hitelezési tevékenységére, mert a pénzintézeti törvén y belső hitelre és kapcsolódó hitelre vonatkozó 40. és 41. §ai szigorú szabályokhoz kötik és korlátozzák az e személyeket alkalmazó vállalkozásoknak nyújtható hitelt. A törvény jelenlegi szövege kizár olyan gazdasági szakembereket, akik egyébként alkalmas ak lennének pénzintézeti vezetőnek, csak az őket alkalmazó vállalkozásban a pénzintézetnek nincs 5 százalékos részesedése. Ez különösen sok problémát okoz a takarékszövetkezetek esetében. A másik, hatályon kívül helyezni javasolt bekezdés 1995. január 1je után az állam szavazati jogát korlátozza a pénzintézet közgyűlésén. Ez a bankkonszolidáció szempontjából azt jelenti, hogy az államot - a konszolidáció során elért nagyon jelentős tulajdoni aránya ellenére is - leszavazhatják a pénzintézet közgyűlésén ol yan kérdésekben, amelyek a konszolidáció továbbvitele miatt fontosak. A pénzintézeti törvény elfogadása óta a pénzintézetek helyzete annyira megváltozott, hogy az eredeti szándék ma már értelmetlenné vált, ezért a hatályon kívül helyezést meg kell tenni. Hangsúlyozom: nem a privatizációs szándék feladásáról van szó - hiszen éppen annak megkönnyítése érdekében javasolta a kormány az alaptőkeleszállítás szabályozásának megváltoztatását , hanem a megváltozott helyzethez történő igazodásról. Mivel a bankkon szolidáció sikeres végigvitelének egyik biztosítéka, hogy a közgyűléseken az állami tulajdonos képviselője érvényesíthesse a tulajdonosi szándékot, ezért kéri a kormány e bekezdés hatályon kívül helyezését. Végül az Országos Betétbiztosítási Alapról szóló törvény egyik átmeneti rendelkezésének módosítását tartalmazza a javaslat. Itt valójában csak határidőmódosításról van szó, pontosabban: a jogalkotási folyamat elhúzódása miatt keletkezett probléma kiküszöböléséről. Az Országos Betétbiztosítási Alap törvé ny 1993ra díjbeszámítást írt elő egyes - korábban díjelőleget teljesítő - pénzintézetek esetében. A javaslat ezt az előírást kívánja pontosítani úgy, hogy a díjelőleg beszámítását a törvény hatálybalépését követő egy éven keresztül kell elvégezni, helyre állítva ezáltal az eredeti szándékot. Tisztelt Ház! Kérem, hogy szíveskedjenek a benyújtott törvénymódosítási javaslatot megtárgyalni és elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a költségvetés i bizottságot, hogy kíváne előadót állítani? Soós Győző képviselőtársunknak adom meg a szót. SOÓS GYŐZŐ , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Nem kívánja a költségvetési bizottság szóban kiegészíteni az írásban beterjesztett véleményt. 16 igen szavazattal, 3 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta a bizottság, ellenszavazat nélkül. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. A gazdasági bizottság? (Senki sem jelentkezik.) Úgyszintén nem kíván előadót állítani.
