Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 10 (44. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP):
2865 az írásban előre jelentkezett felszólalóknak adom meg a szót. Megadom a szót dr. Faragó Péter úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. DR. FARA GÓ PÉTER (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Nagyon röviden szeretnék pár gondolatban hozzászólni a törvénymódosításhoz, konkrétan a T/149/8as javaslathoz, amelyet dr. K. Csontos Miklós képviselő úr nyújtott be. A benyújtott módosító javaslat s zerint a 3. § a következőt mondja: "Az előkészítő közgyűlésen a szövetkezet tagjai és kívülálló üzletrésztulajdonosai nyilatkoznak..." Tovább nem is kívánom olvasni, mert a lényege ennek az, hogy a képviselő úr a kívülálló üzletrésztulajdonosokat akarja nyilatkoztatni a szétválási szándékról. Gondolom - legalábbis nagyon remélem , a jelen lévő képviselők túlnyomó többsége érzi azt, hogy ez elképzelhetetlen dolog, mert egy olyan személyt akar nyilatkoztatni, aki nem tagja egy csoportnak, egy szövetkezetne k. Hogy nyilatkozzon a szétválásról, amikor nem is tagja ennek a szövetkezeti - úgymond - jogi személyiségű gazdasági társaságnak, illetve jelen esetben a szövetkezetnek? Ez körülbelül olyan lehet, mintha én azt javasolnám holnap, hogy az OTP váljon szét k ét cégre, mert nekem is van egy betétkönyvem az OTPben. De ettől én még nem vagyok tagja és nem vagyok jogosult arra, hogy ebben döntsek. Ugyancsak ehhez csatlakozik a 149/5ös javaslat, Gyimóthy Géza képviselő úr javaslata, aki ezt azzal indokolja, hogy nem indokolt külön menetben nyilatkoztatni a szövetkezet tagjait a szétválási szándékukról és csak ezt követően nyilatkozhatnának a kívülálló üzletrésztulajdonosok. Nem arról van szó, hogy hány menetben, mit kell csinálni, hiszen nem a ringben vagyunk egy bokszmérkőzésen, hanem arról van szó, hogy egyszerűen elképzelhetetlen, legalábbis nagyon remélem, hogy a jelen lévő jogász kollégák számára elképzelhetetlen. Az előbbiekben is elmondtam: hogyha valaki nem tagja a szövetkezetnek, akkor ugyan milyen jogon nyilatkozna a szétválásról? A másik kérdés, ha elmegy erre a szövetkezeti közgyűlésre és tanácskozási joggal megjelenik, véleményt mondhat, de semmiképpen nem jogosult szétválást kezdeményezni. Nagyon érdekes módosító javaslat az, amit Raskó képviselő úr b enyújtott, és tulajdonképpen vannak benne olyan elemek, amelyek, ha a helyzet nem ilyen lenne, amilyen, akkor még érthetők is lennének. Az üzletrészarányos szavazást kívánja bevezetni, illetve lehetőséget adni az üzletrészarányos szavazásra. A probléma csu pán az, hogy - szövetkezetekről lévén szó - szövetkezeti alapelv, hogy "egy tag egy szavazat". Én értem Raskó képviselő úr gondjait, hiszen nekünk is, mint gyakorló szövetkezeti vezetőknek, sokszor problémát jelent ez a bizonyos üzletrészarányos szavazás, illetve felvetődik az, hogy ha valakinek nagyobb vagyonrésze van, az miért szavaz ugyanúgy, miért csak egy szavazata van, mint annak, akinek kisebb van. Csak ez valamikor a törvényalkotás kezdetén lett elrontva, két, most már két és fél évvel ezelőtt. Akko r kellett volna arra gondolni, hogy az üzletrész behozatalával és megalkotásával tulajdonképpen létrehoznak egy kvázi gazdasági társaságot, csak éppen nincs arra lehetőség, hogy úgy működjön, mert akkor minek a szövetkezet. Akkor vagy gazdasági társaság va lami, vagy szövetkezet - és ha szövetkezet, akkor az üzletrészarányos szavazást nem igen lehet felvetni. Ráadásul még hozzá kell tenni azt is: hogy azzal indokolja ezt az előterjesztést, hogy a vagyoni jellegű döntéseknél igény merült fel. Ez megint olyan kérdés, hogy mi az, hogy vagyoni jellegű döntés, illetve mi tartozik ide. Hiszen millió olyan kérdés van, ami összefügg, sőt, azt lehet mondani, a szövetkezetek életében a döntések majdnem 90 százaléka legalábbis összefügg a vagyoni jellegű döntésekkel, hi szen például egy alapszabálymódosítás - aminél nehéz lenne elképzelni, hogy ne "egy tag egy szavazat" legyen - természetesen az is összefügg vagyoni döntésekkel, hiszen az alapszabálynak lehetnek rendelkezései, amelyek a vagyoni jellegű döntésekre kitérhe tnek, illetve azt szabályozhatják. Tehát ez egy öszvér megoldás lenne, és sajnos a törvény eredeti hibáit ezzel semmiképpen nem lehetne kijavítani. Felveti azt a gondolatot, hogy a jövőben foglalkozni kell a szövetkezetek további
