Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 10 (44. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TARDOS MÁRTON, a gazdasági bizottság elnöke: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KISS JÓZSEF, a szociális és egészségügyi bizottság előadója:
2855 Rátérek Rózsa Edit két indítványának tartalmára. A képviselő asszony a szociális étkeztetést kívánja kivenni a 12 százalékkal, tehát kedvezményes kulccsal áfázó körből, ahol egyébként nem túl régen van, hiszen az 1993. augusztus 1jé től hatályos, '93. évi LXX. törvény tette ide. Nincs "rossz társaságban", hiszen ebben a körben van az összes étkezési szolgáltatás, és át kívánja tenni vagy - helyesebben fogalmazva - vissza akarja tenni a tárgyi adómentes körbe, ahol megjegyzem, megint n em lenne "rossz társaságban" ez a mozgékony szociális étkeztetés, hiszen ebben a körben vannak a szociális ellátások, mint a szolgáltatások általában. Képviselőtársamat módosító javaslatai megfogalmazásakor az a méltányolható szándék vezérelte, hogy megszü ntesse azt a valós ellentmondást, hogy a szociális étkeztetés, ha valaki önállóan veszi igénybe, akkor kedvezményes kulccsal ugyan, de adózik, míg ha más szociális szolgáltatás részeként, például szociális otthon vagy idősek klubja gondozottjaként, akkor t árgyi adómentes. Tisztelettel kérem, hogy vegyék figyelembe a bizottságban kialakult minimális többség érveit. A szociális étkeztetés, mint szolgáltatás költsége, nem azért tartalmaz áfát, mert a tevékenység ilyen vagy olyan körben van, hanem azért, mert a felhasznált nyersanyagok ára tartalmazza a kedvezményes kulcsú, a felhasznált energia, a szállításhoz elhasznált üzemanyag, egyéb szolgáltatások, az esetleges helyiségbérleti díjak, a szükséges berendezések, felszerelések ára pedig az egyáltalán nem kedve zményes kulcsú áfát. Ha a szociális étkeztetés ott maradna, ahol van, akkor ezt a kedvezményesnél valószínűleg magasabb átlagkulcsú áfát vissza lehetne igényelni, míg ha a javaslat szerint áttesszük a tárgyi adómentes körbe, akkor nem. Még nagyobb a különb ség, ha a szociális étkeztetést külső forrásból is támogatja valaki - önkormányzat, karitatív szervezet, alapítvány , ami eléggé általános, hiszen ezért szociális étkeztetés. Ilyenkor a szolgáltatást igénybe vevőnek nem az étkezés ára, hanem az ennél jóva l alacsonyabb térítési díj után kell az áfát megfizetnie; és ezt kell, illetve kellene a szolgáltatást nyújtónak befizetnie, ha a visszaigényelhető áfája nem lenne valószínűleg magasabb. Az intézményi körben, ahol a szociális étkeztetés csak résztevékenysé g, ott ez talán nem jelent jelentős forrástöbbletet, bár egy ügyes gazdasági vezető sok mindenre képes lehet, de kistelepüléseken, ahol a legrászorultabbak szociális étkeztetése csak családi vállalkozás keretében biztosítható gazdaságosan, az áfavisszaig énylés lehetősége támogathatja az ilyen vállalkozások elterjedését. Érv lehet a tárgyi áfamentesség visszaállítása mellett, hogy az intézményi körben szolgáltatók akkor megszabadulnának az áfával járó adminisztrációtól. De ez nem fog bekövetkezni, mivel eb ben a körben általában az intézmények dolgozóinak munkahelyi étkeztetését is megoldják, és ez nyilván továbbra is áfaköteles marad; így marad az adminisztrációs teher. Általánosságban is érdemes arra felhívni a figyelmet, hogy a magyar áfatörvényben mi a valódi kedvezményezett kör. Szerintem semmiképpen sem a tárgyi adómentes kör, hiszen ezt adótörvényeink végső fogyasztónak tekintik, akiknek le kell nyelniük az áfát. Végső fogyasztó tehát a szociális otthon és nem a gondozott vagy az egészségügyi szolgála t és nem a beteg vagy helyette a szolgáltatást megvásárló biztosító. Ennél nagyobb kedvezményt jelent általában a kedvezményes kulcsú áfakörbe tartozás. Vitathatatlan, hogy a jelenlegi szabályozásban is vannak logikai bizonytalanságok, de azt sem tartanám logikusabbnak, ha abból indulunk ki, hogy egy tál étel esetében nem az a végső fogyasztó, aki ezt az ételt jóízűen megeszi, hanem az, aki elé teszi. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő asszony 30. pont alatti indítványát, amelyik kiveszi a 1 2 százalékos körből a szociális étkeztetést, támogatta a költségvetési bizottság, egy szavazaton múlt, hogy majdnem támogatta a szociális bizottság is, és támogatta az előterjesztő is, amit természetesen meg lehet érteni, hiszen mind a két körben logikusan helye lehet a szociális étkeztetésnek. De bujkál bennem a kisördög - ezt tudomásom szerint semmi sem tiltja egy kormánypárti képviselőnek sem , hogy nem támogatta volna az előterjesztő ilyen könnyen ezt a javaslatot, ha attól tartana, hogy a változtatás megrövidíti az államkasszát.
