Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 6 (43. szám) - Személyi ügy: - Határozathozatal a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény-javaslat módosító javaslatairól - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2822 A megnövekedett adósságszolgálati kiadásokat valamilyen formában finanszírozni kell. Erre az adóbevétel ek növelése vagy - jegybanki pénzteremtéssel - az inflációs adó erőteljesebb alkalmazása, esetleg a külső és belső eladósodás további növekedése nyújthat lehetőséget. Az említett finanszírozási megoldások egyike sem kedvező. A bruttó és nettó államadósság magas szintje mellett veszélyes és öngerjesztő folyamat alakulhat ki az adósságszolgálati kiadások és a kamatlábak között. A magas adósságszolgálati kiadások következtében nagy lesz a költségvetés hitelfelvételi követelménye, ez nyomást gyakorol a pénzpiac okra és kiváltja a kamatlábak további emelkedését. A magas kamatok viszont tovább drágítják az adósságszolgálatot, aminek eredményeképp az államadósság újabb emelkedése várható, hacsak nem sikerül az elsődleges egyenleget javítani vagy a reálkamatokat megh aladó reálgazdasági növekedést elérni. Ez utóbbi esélyét rontja, hogy 1993ban az államadósság növekedése az általa kezelt folyamatok pozitív változása nélkül következett be. Végezetül, az adósságállomány emelkedése azért is rendkívül kedvezőtlen, mert növ ekvő aszimmetria van a költségvetés egyensúlyi helyzetét jelző folyó, azaz a költségvetési deficit, és állományi, azaz az államadósság mutatói között. A magas adósság miatt a költségvetési egyenleg óriási javulása kell az államadósság kismértékű csökkenésé hez, miközben az adósság 1 százaléknyi növekedése hatalmas költségvetési többletkiadásokkal jár. Ebben a csapdában vergődünk ma, amit a szakmai zsargon adósságspirálnak is hív. Ezért vagyunk kényszerpályán, amikor a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot tárgyaljuk. Az 1993as, '94es, '95ös évek egymásra épülnek, egymásból következnek. Erre is gondoljanak, amikor elfogadják a '93as zárszámadást és vitatják a jövő évi költségvetést. Tisztelt Ház! Megköszönöm képviselőtársaimnak és az Állami Számvevőszék nek azokat az észrevételeket, amelyek rávilágítottak a zárszámadási törvényjavaslat vitája során a költségvetés gazdálkodási, finanszírozási problémáira, az államháztartási reform késleltetéséből adódó feszültségekre, a széttagolt intézményfinanszírozás ve szélyeire, költséges voltára, valamint az ésszerűtlen tervezési és beszámolási folyamatokra. A most érintett kérdések, feszültségpontok megoldása napirenden van. Tájékoztatom a tisztelt Házat: meg akarjuk reformálni a privatizáció és a vagyonkezelés szerve zeti és működési rendszerét az államháztartás vagyoni helyzetének átfogó és megbízható feltérképezésével, és a változások figyelemmel követésére alkalmas információs rendszert is létre szeretnénk hozni. Az államháztartás egész reformját gyorsított ütemben tervezzük megvalósítani. Az állami feladatvállalás kezelhetetlen és finanszírozhatatlan, a ráfordítások és az ellátási színvonal között egyre növekvő különbség elodázhatatlanná teszi, hogy a reform most már végre a konkrét megvalósulás szakaszába lépjen. A kezdeti lépéseket megtettük, a jövő évi költségvetési törvényjavaslat erről tanúskodik. A viták kereszttüzében álló elkülönített állami pénzalapoknál is várható ésszerűsítés; amint ismeretes a tisztelt Ház előtt, 251es számon benyújtottuk az egyes állam i elkülönített pénzalapokról szóló törvény rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. Nem teszünk le a központi költségvetés finanszírozási korszerűsítéséről sem, a kincstári finanszírozás indítását tervezzük több lépcsőben, fokozatos kiterjesztésére pedig készen vagyunk. Ennek fontosságát is világosan látjuk. Ezek természetesen már túlmutatnak a '93as zárszámadás kérdéskörén, még akkor is, ha ennek kapcsán felszínre kerültek a mai meglévő hiányosságok. Tisztelt Országgyűlés ! A Házszabály 106. §ának (4) bekezdése szerint a kormány írásban tájékoztatta a képviselőcsoportok vezetőit arról, hogy milyen módosító javaslatokkal, illetve kapcsolódó módosító javaslatokkal ért egyet. Az elfogadásra javasolt módosító indítványok alapv etően két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik: azok a jogtechnikai korrekciók, amelyek a törvény pontosítását szolgálták, a másik pedig az Állami Számvevőszék által feltárt javaslatok beépítése a törvénybe.
