Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 6 (43. szám) - Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) - a munkaügyi miniszterhez - "Miért nem tudnak a munkaügyi központok megfelelő munkaerőt küldeni a benyújtott munkaerőigényre?" címmel - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter:
2785 Köszönöm. Dr. Juhászné Lévai Katalin képviselőtársunk, MSZP, kérdést kíván feltenni a munkaügyi miniszternek "Miért nem tudnak a munkaügyi központok megfelelő munkaerőt küldeni a benyújtott munkaerőigényre?" címmel. Képviselőtársamat illeti a szó. DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! HajdúBihar megye képviselője vagyok, ahol a munkanélküliségi ráta 14 százalék. A 34 870 főből 7580 százalék a tartósan munkanélküli. Képviselői munkám során egyre gyakrabban hallom közép- és kisvállalkozóktól, hogy a munkaerőközpontokhoz benyújtott munkaerőigényüket azok nem tudják megfelelő módon kielégíteni. Miben látja miniszter asszony e nnek az ellentmondásnak az okát? Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. A kérdésre a miniszter asszony válaszol. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! A Hajdú megyei probléma az egész országban közismert gond, hiszen tudjuk, hogy a munkanélküliek száma sokszorosan meghaladja a felajánlott álláshelyekét, és bizony nem könnyű arra világos és gyors választ adni, hogy ha olyan sok a munkanélküli és olyan kevés az álláshely, akkor jó néhány vállalkozó miért keresi hiába a munkavállalót arra a munkahelyre, amelyet ő már létrehozott. Azt hiszem, az okok alapvetően három ponton köthetők csokorba. Az okok egyik része, hogy a kereslet és a kínálat nem találkozik össze. Hiszen a vállalkozók - külön ösen az induló vállalkozók - meglehetősen magas igényekkel keresnek munkaerőt a munkaerőpiacon. Olyan munkavállalót szeretnének, aki korszerű közgazdasági, pénzügyi ismeretekkel rendelkezik, aki idegen nyelven beszél, illetve nagyobb gazdálkodó szervezetek betanított rutinmunkára keresnek munkavállalót. Még azt is megmondják, hogy 18 és 35 év közötti női munkavállalót akarnak fölvenni. És ebből a korosztályból bizony már az egész országban hiány van. Még az utaztatással is nagyon nehéz megoldani néhány hely en a munkaerőigény teljesítését. Éppen ezért többezer olyan munkahely van az országban, amely régóta betöltetlen és üres. A másik ok, hogy a törvény megmondja, a munkanélkülinek milyen munkahelyet kell elvállalnia. Végül a harmadik ok - és erről sem lehet nem beszélni , hogy a munkanélküliek egy része sajnos nem is akar munkát vállalni, hiszen a feketegazdaságban találja meg a megélhetését, vagy a munkanélküliellátás egy sajátos alibi a számára, amellyel egyéb, nem egészen legális tevékenységet takar. Kös zönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Képviselőtársunkat illeti a szó. DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP) : Köszönöm miniszter asszony válaszát. Azt szeretném megkérdezni, hogy ezen okok megszüntetése érdekében mit tervez a jövőben a munkaü gyi tárca? ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Miniszter asszony? KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter : Azzal fejeztem be, hogy a munkanélküliek egy része - meggyőződésem szerint kisebbik része - nem is akar gyorsan elhelyezkedni. Meggyőződésem szerint nem a tö rvényi szigorítás a járható út - és nem is errefelé keressük a megoldást - hiszen egy emberi sors nem fér bele a jogszabályi szövegbe. Viszont hitem szerint a munkaügyi központok ki tudják szűrni azokat, akik nem is akarnak dolgozni. Ezért a munkaügyi közp ontoknak a közvetítést kell munkájukban első helyre helyezni. Azokat, akik nem akarnak elhelyezkedni, ki kell szűrni a rendszerből, és a munkanélkülijáradékot tőlük meg kell vonni.
