Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 5 (42. szám) - Bejelentés önálló indítvány sürgős tárgyalásáról - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László):
2762 Szintén előrelépés, és természetesen az idő előrehaladtával előbbutóbb várható lépés volt az is, hogy azokban az esetekben, amikor a vállalkozások gépi adatfeldolgozással dolgoznak, adathordozóikat is átadhatják adóbevallás gyanánt az APEHnek, és azt elfogadva nem kell feltétlenül az előre kialakított nyomtatványokon teljesíteniük kötelezettségeiket. Az előttünk lévő, adózás rendjéről szóló törvény szigorításokat is tartalmaz. Nagyon fontos szigorítás - és úgy gondolom, ezt üdvözölnünk is kell , h ogy nem jár késedelmi kamat annak a vállalkozónak, aki későn teljesíti visszatérítési vagy támogatási igényét abban az esetben, ha az adóhatóság soron kívüli felügyeleti revíziójával a csökkentés mértéke több mint 50 százalék. Úgy gondolom, ez a helytelen adóbevallások arányát csökkenteni, mérsékelni fogja, hiszen az adózó vállalkozónak számolnia kell ennek a lehetőségével, így tulajdonképpen később jut hozzá a pénzéhez, és kamatot sem kap hozzá. Nagyon fontos a továbbiakban az is, hogy a jogerős határozat végrehajtható, és újabb kérelem nem felfüggesztő hatású. Ezzel nem tudnak visszaélni azok a vállalkozók, akik állandó kérelemmel függőben hagyták ügyük elbírálását. Nagyon fontos korrektségi szempont az is, hogy az új tervezet szerint a késedelmi kamatok k étoldalúak. Ugyanazt a kamatmértéket fizeti az adóhatóság is és a vállalkozó is akkor, ha fizetési késedelembe esik. Lényeges szempont az is, hogy a méltányossági jog gyakorlása: a halasztás, a pótlékok, a bírságok és az adó elengedése - részleges és telje s elengedése - is lehetővé válik. Ebből a szempontból úgy gondolom, a szociális szempontok és az egyéni vállalkozó családjának létviszonyai, megélhetési viszonyai kerülnek döntően figyelembevételre. Ez egyértelműen üdvözlendő szempont. Mi az, amiben mégis úgy gondolom, bizonyos mértékig javíthatók az előttünk lévő paragrafuspontok? Úgy gondolom, fontos szempont lenne az is, hogy azok a vállalkozók, akik számára a vállalkozásuk finanszírozására kedvezőbb, hogy az áfabevallási kötelezettségüknek havonta teszn ek eleget, ezek a szezonális termelők, akik az év első időszakában csak áfavisszaigénylők, és csak később produkálnak árbevételt, s azok a vállalkozók, akik tevékenységüket most kezdik el és készletfeltöltéssel, beruházással kezdik el tevékenységüket, ter mészetesen egyéni döntésük alapján havonta is bevallhassák áfakapcsolataikat. Ma ezt a törvénytervezet úgy teszi lehetővé, hogy az adóhatóság mérlegelésére bízza a kérelem teljesítését. Úgy gondolom, ez felesleges procedúra, ha a vállalkozó tartalmi okokka l és valós okokkal kezdeményezi, akkor feltehetően nem lenne helyes ebbéli tevékenységében, ebbéli törekvésében őt hátráltatni. Fontos pontosítás lehetséges abban az esetben, amit pozitívumként említettem, ami az áfa, importáfa revíziós ideje alatti egyenl egével kapcsolatos bírságalapszámítást illeti, az, hogy a fizetendő adóegyenlegre vonatkozzék a bírság alapja, ne pedig a megállapított adóelőlegre. (16.50) Ezért úgy gondolom, hogy bár erről a törvényről igazán pozitívumot nehéz mondani - mert szabályoka t senki sem szeret pozitívan beállítani, és senki sem szeret betartani , végül is ennek a törvénynek a fontossága egyértelmű, és úgy gondolom, hogyha ezeket a módosításokat, amelyeket megemlítettem, sikerülne átvezetni, ez jelentős előrelépést biztosítana 1994hez képest. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel csak Kertész képviselő úr jelentkezett előre, írásban felszólalásra, megkérdezem, hogy kíváne még valaki ebben a vitában felszólalni ? Senki nem jelzett felszólalási szándékot. Megkérdezem pénzügyminiszter urat, hogy kíváne most, a vita e szakaszában válaszolni az elhangzottakra? (Dr. Békesi László jelzésére reagál.) Nem.
