Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 5 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP):
2744 Tevékenységük ebben a tekintetben teljesen azonos a vil ági egyetemekével. A katolikus fakultások a diákok felvételekor - a pápai rendelkezés alapján - nem tehetnek fel a diákok világnézetére, vallására vonatkozó kérdéseket. A tanárok legalább felének katolikusnak kell lennie, a többiek bármilyen világnézetűek lehetnek, de nem taníthatnak olyat, ami a katolikus tanítással összeegyeztethetetlen. Mindenkivel szemben érvényesek az erkölcsi elvárások és a tisztességes munka követelménye. A színvonalra jellemző adat, hogy az 199394es tanévre felvett 250 diákból szá zat eltávolítottak, az előző évben 250ből 50 bukott ki. A Pázmány Péter Egyetem hittudományi karán öt évfolyamon 250 hallgató van, a bölcsészettudományi karon három évfolyamon 700. 1995 szeptemberében a létszám - a belépő jogászképzés miatt - várhatóan 12 50 lesz. A működési költségeket - a felszólalásomban csakis az állami munkahelyekre felkészítő, világi tudományokat oktató bölcsészkarról beszélek - tehát a mostani 700, valamint a szeptembertől várhatóan 1250es létszámhoz viszonyítva kell vizsgálni. A ka r eddig a Ménesi úton egy apácazárda felében működött, ahol 500 diákra 410 négyzetméter jutott. Miután a bölcsészkar a harmadik évfolyammal már végképp nem fért el a Ménesi úton, kénytelenek voltak Piliscsabára költözni. A volt orosz laktanya állapotát, go ndolom, nem szükséges ecsetelnem képviselőtársaimnak. Egyébként az egyetem kiköltözése nyilvánvalóan óriási mértékben hozzájárul a falu fejlődéséhez. Az első két évben az egyetem csak a normatív támogatást kapta. Az első évben diákonként ez évente 72 ezer forintot jelentett - csak összehasonlításképpen mondom: akkor a magyar felsőoktatásban az egy diákra egy évben kifizetett tényleges költség 320 ezer forint volt , a második évben 92 ezer 400 forintot jelentett - ezzel szemben a magyar felsőoktatásban a té nyleges ráfordítás 350 ezer forint körül volt. A diákoktól évi 45 ezer forint tandíjat is szednek, amit a szükséges bútorok megvásárlására fordítanak; induláskor egyébként még székük sem volt. Az új egyetem elkezdte magához vonni az egyházi kárpótlási össz egeket. Számos, kevés és idős szerzetessel működő férfi és női rend kárpótlási összegeit a jövőben egyetemi kollégiumok építésére szeretné fordítani. Ezek mintájára a külföldiek, így a Notre Dame de Sion rend is tervezi, hogy itt ruház be egyetemi kollégiu mot. A számokból jól látszik, hogy jóllehet, a katolikus egyetem első kétéves működésével meglehetős hírnévre tett szert, mégis a szokásos költségek töredékéből oldotta meg feladatait. Piliscsabára kiköltözve azonban a költségek ugrásszerűen megemelkedtek. Részben a terület őrzése, részben annak energiaigénye, részben az örökölt könyvtár munkatársakkal együtt történt átvétele és szükséges fejlesztése, részben a következő tanévben belépő új évfolyam tanárigénye és az újabb kollégiumok felszerelése és működte tése olyan terheket ró az egyetemre, amelyeket a jövőre tervezett 80 ezer forint/fő normatív támogatásból nem tudnak - mert nem lehet - megoldani. Az új felsőoktatási törvénynek az a rendelkezése, miszerint az 1995 januárjától szektorsemleges tevékenységet folytató, azaz világi tudományokat oktató egyházi intézmények a szektorsemleges oktatási pénzből az államiakkal azonos mértékben részesülhetnek, érvénybe lépett. Egyébként a diploma állami elismerése és a diplomások alkalmazása címén az állami szervek - a minisztérium, a Felsőoktatási Tanács, az akkreditációs bizottság - alaposan bele is szólnak az egyetem tevékenységébe. Az egyetem vezetésének a művelődési kormányzat felelős vezetőivel, valamint tanácsadóikkal jó előre folytatott megbeszélései alapján úgy látszott, hogy a szükséges pénzt meg fogják kapni. Sajnos, a költségvetési tervezet nem hogy a szükséges emelést nem tartalmazza, hanem - az infláció és a pénzleértékelés ellenére - a normatív támogatás mértékét nominálisan is csökkentette. Az alábbi szám ok és tények ismeretében bárki könnyen beláthatja, hogy az egyetemnek ilyen körülmények között be kell zárnia kapuit. Aki mostanában járt Piliscsabán - különösen, ha ismerte a korábbi állapotokat is , az egyfajta csodát lá thatott a szovjet kaszárnyát katolikus univerzitássá átváltoztató Makoveczműben. Az
