Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 5 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
2737 Ha a költségvetést feszítettebbé tesszük egy 20 milliárdos értékben, akkor a pénzügyminiszter úr nagyonnagyon érdekelve lesz, hogy föllépjen a feketemunka ellen. Ez volt a mi gondolatunk logikája. Kérem képviselőtársaimat, gondolják végig, mekkora a felelősségünk a gyermekeket nevelő családokért. Köszönö m megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen dr. Surján László elhangzott felszólalását. Megadom a szót Balsay Istvánnak, a Fidesz képviselőjének; szólásra készül dr. Kis Gyula József; őt követően pedig dr. Rott Nán dor képviselő úr. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Alelnök Asszony! Tisztelt Ház! Érdemben én is az önkormányzatok költségvetéséről szóló fejezetekhez kívánok hozzászólni. Elöljáróban szeretném elmondani, azok közé tartozom - arcpirulás nélkül , akik a kö ltségvetési hiány növelésével kapcsolatban az önkormányzatoknál megjelenő jelentős mértékű eladósodásra kívánják felhívni a figyelmet javaslatukkal. Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része. Ezért őszintén szólva farizeus magatartásnak érzem azt, ha a tisztelt Ház azt mondja, hogy az ország ne adósodjon el nagyobb mértékben, se külső, se belső adóssága ne nőjön; ugyanakkor minden kötelezettségvállalásánál, akár az ÉTben történt, akár más fórumokon, az önkormányzatok igen nagy mértékű, draszt ikus eladósodását szemrebbenés nélkül mindenki elviseli. Most pedig ez következik be: az állam eladósodását az önkormányzatok eladósodása fogja követni ezen költségvetés következtében. A következő évben 4060 milliárdra teszem az eladósodás mértékét, amely kifejezetten az önkormányzatok rendelkezésére álló szabad pénzeszközök hiányából következik. Leszámoltam azzal az illúzióval, hogy itt a normatív támogatásokban átütő eredményt lehet elérni, ezért módosító indítványomban arra tettem javaslatot, hogy a sze mélyi jövedelemadónak az önkormányzatoknál maradó része növekedjen. A magyar önkormányzatok 8, maximum 10 százalékot érnek el saját bevételi forrásként. Más önkormányzatok esetében, amelyek jobb helyzetben vannak - NyugatEurópában , ez az arány meghaladj a az 50 százalékot. Egyik napról a másikra ezt az arányt nyilván nem lehet elérni, de ilyen saját bevételi arányok mellett és ilyen személyi jövedelemadószázalék mellett az önkormányzatok nagy számban fognak csődöt jelenteni. Nem értek azzal egyet, hogy a z önkormányzatok megfelelő törvényi keretek között végzik már ma is tevékenységüket. Gondoljunk csak a közalkalmazotti törvényre, amelyet azóta sem módosított a parlament! Vagy gondoljunk a köztisztviselői törvényre, amely szintén nem került végrehajtásra. Az ezekből származó hitelfelvétel nagyságrendje pedig akkora, hogy nemcsak önkormányzatokat, hanem hitelező pénzintézeteket is magával ránthat, ahol utána meg kell találni a pénzintézeti és önkormányzati szanálás technikáját és módját, hiszen lehet polgár mestert, közgyűlést felfüggeszteni, de ezzel az igen súlyos eladósodottsági mértéket, különösen a nagy intézményhálózattal rendelkező önkormányzatok esetében, megakadályozni nem lehet. Szeretném tehát, ha elhangozna a Magyar Köztársaság parlamentjében, hog y az önkormányzatoknál a személyi jövedelemadónövekmény jelentős mértékben feladattal terhelt. Ez az 5 százalékos növekedés, ami ottmarad az önkormányzatoknál, nagyon sok éhes száj kívánságát kell hogy kielégítse. (14.40) Nemcsak a szociális területen, ne mcsak a közoktatás területén, hanem a fejlesztések területén is. Számításaink szerint 1517 százalék reálpozícióromlást, negatív "eredményt" érnek el a magyar önkormányzatok 1995ben. Ennek pedig kihatása lesz a foglalkoztatásra, a felújításokra és a beru házásokra is.
