Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 5 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
2735 képviselők a kiadási fedezetet is, s ezen a nyomtatványon nyújtsák be a módosító javaslatot, amit a képviselők meg is tettek. Természetesen nagyon sok helyen nem tudtak forrást megjelölni. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Előzetes írásbeli jelentkezés alapján szólásra következik dr. Surján László képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Szólásra k észül Balsay István, a Fidesz képviselője. Ezt követően dr. Kis Gyula József, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Megadom a szót Surján László úrnak. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az ajánlás 122., 123., 124. pontjáh oz: a gyermekellátások, családi pótlék kérdéséhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. Kormánypárti képviselőtársaim, amikor arról szólnak, hogy nem lehetséges ezen költségvetési tételek megemelése, akkor két dologra hivatkoztak. Az egyik, hogy nincs több, e rre nem jut több. A másik, hogy amit viszont a gyermekellátásoktól elveszünk, azt úgyis szociális kiadásokra, azon belül a gyermekes családok támogatására fordítjuk, és ráadásul ez a ráfordítás növeli a szociális igazságosságot, mert a rászorultság elve al apján oda ad többet, ahol nagyobb a szükség. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindkét állítással perbe szeretnék szállni. Az egyik az, hogy nem jut több. Igen. Az itt jelenleg előttünk lévő költségvetésünkben 17 százalék körül van a költségvetés növekménye, és v annak tételek, amelyeknél nagyobb a növekmény, vannak tételek, amelyeknél kisebb - zömmel kisebb. A legnagyobbak egyike - ha nem is a legnagyobb - az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadás. Ez az, ami térdre kényszeríti az egész költségvetést. Hogy lehetsé ges ez? Úgy, hogy a pénzügyi kormányzat alapvető tételnek tekintette: az adósságot pedig törleszteni kell. Nem tekintette ugyanilyen alaptételnek azt, hogy a gyermekellátásokat szinten kell tartani. Mert ha alaptételnek tekintette volna, legalább ezt a 17 százalékos átlagköltséget meg kellett volna találnia, hiszen azért a bevételek is növekedtek, reálértéken mintegy 3 százalékkal. Hozzá mert nyúlni a kormányzat az adópréshez is, pedig nem örömében tette. Ezt a tételt nem vállalta fel. Joga volte ehhez? Bi zonyos értelemben joga volt. A kormányzat felelőssége megállapítani azt, hogy az ország egy adott pillanatban mit vállalhat és mit nem vállalhat. Azonban mélyebb megfontolásokra is szükség van, kedves képviselőtársaim! Nem biztos, hogy ha a nyugdíjellátáso knál indexálást ír elő a magyar törvényhozás, akkor joga van az alkotmányból levezethető módon megtagadni azt, hogy a gyermekellátásokat is indexálja. Jelenleg nincs ilyen törvényünk, de ez alkotmányos kételyeket ébreszt, hiszen van egy gyermekellátási poz itív diszkriminációs tétele alkotmányunknak. Ezek után nagyon nehéz elfogadni a meglévő szolgáltatások szűkítésére szolgáló javaslatot. Ez ugyan nem tétele ennek az anyagnak, de más képviselőtársam sem tud elvonatkoztatni, hogy az adótörvények beszüremkedj enek erre a pontra, ott bizony elveszünk ebből az eddig gyermekellátásra szolgáló juttatásokból. (14.30) Arra, hogy ezen a téren szabade, lehete ezt alkalmazni, és mi az európai megoldás, a család jövedelmét, a szülők jövedelmét figyelembe venni, azt kel l mondani, hogy mindenre van megoldás. A tizenkét tagállamból - most még hadd mondjunk tizenkettőt - hétben nincs figyelembe véve a család jövedelme, tehát alanyi jogon jár a nálunk családi pótléknak nevezett szolgáltatás. Öt másik tagállam viszont figyele mbe veszi azt, hogy milyen az az anyagi környezet, ahol a családi pótlékot fölhasználják, és bizony a család jövedelmének növekedésével visszavesz ebből az ellátásból, sőt
