Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 5 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2720 Összességében úgy ítéljük meg, hogy a költségvetés az állami támogatás reálérté kmegőrzését biztosította, viszont az adótörvények módosulása némi támogatást biztosíthat a sport számára a jövőben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhí vni a figyelmüket, hogy a részletes vita csak összevontan folyik, de az új házszabályok rendelkezései szerint. Ezért tisztelettel ismét arra kérném önöket, hogy a felszólalások elején lehetőleg jelezzék, hogy mely módosító javaslatokhoz kívánnak felszólaln i. Most soron következik Varga Mihály, a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről, őt követi majd Büky Dorottya, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót Varga Mihálynak. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Tisztelt Elnö k Asszony! Tisztelt Ház! Máris jelzem elnök asszonynak, hogy én a Fidesz módosító indítványaihoz kívánok hozzászólni a részletes vita során... (Derültség.) ..., és majd lesz egy másik javaslat is, amiről szintén beszélni fogok néhány szót. Lezárult a költség vetési vita első szakasza, a módosító indítványok beadása és a bizottsági viták első szakasza. Azt hiszem, célszerű néhány szóban szólni arról, ami eddig történt. Szólni arról a folyamatról, ahogy a vita plenáris és bizottsági tárgyalása folyt; szólni azok ról az elemekről, amelyek közül néhány ismerősnek tűnik a korábbi ciklusban is képviselőként tevékenykedő parlamenti képviselők számára. Ismerős elemeket fedezhetünk fel nemcsak abban, hogy a törvényjavaslat szerkezete változatlan és gyakorlatilag ugyanazo kkal a reálértékben csökkentett kiadási tételekkel találkozunk, mint a korábbi időszakban, hanem ismerős elemeket fedezhetünk fel abban is, hogy az érdemi döntés újra a parlamenten kívül született meg. (13.10) Ezek a költségvetést érintő kérdések a korábbi időszakban és az utóbbi két évben már nem a parlamenti honatyák, kormánypárti és ellenzéki képviselők közötti vitákban érlelődtek meg, hanem ennek súlya, központja a parlamenten kívülre helyeződött át. Azt hiszem, a parlamentre újra csak a jóváhagyás, az elfogadás feladata maradt. S ennek nemcsak az az oka, hogy egy szűkített, illetve rövidebb időkerettel számolhatunk ebben az évben is - a korábbi évekhez hasonlóan , hanem az új kormány, a kormányprogramnak megfelelően, valóban nemcsak szavakban, hanem úg y tűnik, fokozottabb módon az érdemi döntésekbe is be kívánja vonni az érdekképviseleteket. A kérdés persze az, hogy célszerűe a Házban azt a vitát lefolytatni, amelyben érdemi döntések már nem születnek, hiszen a kormány a benyújtott közel háromszáz módo sító indítvány közül azokat a javaslatokat nem támogatta, amelyek ezeken a megállapodásokkal érintett módosításokon kívül estek; érdemi módosító indítványokról beszélek. Ismerős elemeket fedezhetünk fel - ha már a bizottsági vitát említettem - abban is, ho gy amikor a költségvetési bizottság éppen még csak a tizedik módosító indítványt tárgyalta, már akkor szólásra emelkedik egy kormánypárti képviselő, és javasolja, hogy a vitát zárjuk le az adott kérdésben és szavazzunk. Azt hiszem, ez egy rossz gyakorlat, és becsületükre legyen mondva, az SZDSZes képviselők ezt nem támogatták. De rossz gyakorlat az, ha időszűkére hivatkozva lezárjuk az érdemi vita lehetőségét, és nem tesszük lehetővé - elsősorban az ellenzéki képviselők számára , hogy az adott kérdésben k ifejtsék az álláspontjukat. Ezek utána szeretnék azokról a módosító indítványokról beszélni, amelyek a törvényjavaslathoz érkeztek. A törvényjavaslathoz 303 módosítást adtak be, és ezek között két olyan koncepcionális csomag van, amely elemeiben is összefü gg, összetartozik.