Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 5 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GELLÉRT KIS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
2707 fontos szerepet betöltő, a kamarai törvény előírásainak megfelelően ez év decem ber 31ig megalakuló agrárkamarák feladatellátása és támogatása. Szeretném jelezni, hogy az országban eddig 17 területi agrárkamara alakult meg a legutolsó információim szerint. Mint az közismert, és a kormányprogramban is megfogalmazásra került, a köztest ületi szakmai önkormányzatok számos szervező, önkormányzó tevékenység mellett kiemelt szerepet töltenek be a szaktanácsadás és az információáramlás folyamatában. E tevékenységeik keretében jelentős, eddigi kormányzati feladatkörbe tartozó feladatot és inté zményt vesznek majd át, csökkentve ezáltal a kormány direkt irányító szerepét és természetesen a költségeit is, a piacgazdaság követelményeinek megfelelően. E gondolkodásmód mentén született az ajánlás 131. pontjában jelzett bizottsági módosító indítvány, melynek lényege, hogy a falugazdász hálózatot és annak üzemeltetési előirányzatát - hangsúlyozom, feladatspecifikusan - az agrárkamarákhoz kívánja áthelyezni, miközben a bizottság kiemelten fontosnak tartja a szaktanácsadási hálózat kiépítését. Ennek kiind uló pontja lehetne a jelenleg meglévő falugazdász garnitúra, amelynek munkáját a bizottság szükségesnek ítéli. Kérem a tisztelt Házat, hogy a modern agrárirányítás irányába tett egyik kezdő lépésnek vélt bizottsági módosító indítványt szíveskedjenek támoga tni. Tisztelt Ház! A második bizottsági módosító indítvány az ajánlás 189. pontjában található. Lényege, hogy az Érdekegyeztető Tanács megállapodásának megfelelően várhatóan a földadó megszűnik. Ezt a lépést a bizottság történelmi jelentőségű politikai üze netnek tartja a mezőgazdaságból élők felé. Ugyanakkor ez a nagyon pozitív lépés a költségvetés készítésekori koncepcióhoz képest mintegy 600 millió többletbevételt eredményez a társasági adónál. A bizottság indítványa ezt az összeget kívánja az agrárkamará knak juttatni mintegy indulási segítségként. Megítélésünk szerint ilyen induló segítségre feltétlenül szüksége lenne a kamarának alapvető infrastrukturális beszerzésekre, valamint a falugazdászhálózat hatékony működtetésére. Ez utóbbit azz al indokoljuk, hogy a jelenlegi évben a falugazdászhálózat működésére a kormány a tervezett 600 millió forinton felül a Reorganizációs Alapból mintegy félmilliárd forintot használt fel, mert csak így tudta működtetni. Ezért is látszik célszerűnek a földad ó eltörléséből származó, a mezőgazdaság által kitermelt profitadótöbbletnek a fenti célokra történő átcsoportosítása. Ezzel a lépéssel az 1995. évi Reorganizációs Alap determináltsága mintegy félmilliárd forinttal csökkenne, mely forrásoldalon 2 és fél3 milliárd középtávú hitellehetőséget jelentene. Ez utóbbi jelentőségét szeretném kiemelni, mert - mint ahogy azt az általános vitára való bocsátás szóbeli ajánlásában is jeleztem a bizottság nevében - a mezőgazdaság középtávú hitelezésének szinte egyetlen j elentős, kedvezményes vállfaja a reorganizációs hitelkonstrukció. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Kérem, hogy az előadott, véleményünk szerint megszívlelendő indokok alapján támogassák a mezőgazdasági bizottság indítványát. Köszönöm türelmüket. (Tap s a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a honvédelmi bizottságot, hogy kíváne előadót állítani? (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Megkérdezem a környezetvédelmi bizottságot, hogy kívánnake előadót állítani? (Senki sem j elentkezik.) Nem kíván. Megadom a szót Gellért Kis Gábornak, az emberi jogi bizottság elnökének, a bizottság előadójának. GELLÉRT KIS GÁBOR , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : (Rövid szünet után.) Köszönöm szépen, elnök asszony! N éma volt a mikrofonom, ezért a várakozás. Mielőtt valóban a költségvetésre térnék, talán idegennek tetsző kitérőt teszek, a posztmodernről szeretnék beszélni, amelyről szakértők azt mondják, hogy az idézéstechnikán múlik minden; ami új alkotás létrejön, az már meglévők újfajta összetételéből, idézéstechnikájából áll össze. Valami hasonlót próbálnék a bevezetőben elkövetni, amikor néhány sort idézek egy korábbi jegyzőkönyvből.