Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 29 (41. szám) - Dr. Varga István (MDF) - a honvédelmi miniszterhez - "Miniszteri irányelv korlátozhatja-e az alapvető emberi jogokat?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
2662 Az adott választ viszont nem tudom elfogadni, hiszen ez a folyamat beindult már, kórházi ágyak szűntek és szűnnek meg, és nem előzi meg ezt az intézkedést a szociális gondoskodás minimális felté teleinek a kialakítása sem. Én ezt hiányolom a kérdésemben. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Ha jól értettem, akkor az interpelláló képviselőtársam nem fogadta el a választ, ezért az Országgyűlésnek szavaznia kell. Megkérdezem tehát, hogy az Ország gyűlés elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 152 igen, 62 ellenszavazat és 3 tartózkodás mellett a választ elfogadta. Dr. Varga István (MDF) - a honvédelmi miniszte rhez - "Miniszteri irányelv korlátozhatjae az alapvető emberi jogokat?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Varga István képviselőtársunk, MDF, interpellációt nyújtott be a honvédelmi miniszterhez: "Miniszteri irányelv korlátozhatjae az alapvető emberi jogoka t?" címmel. Varga István képviselőtársamat illeti a szó. DR. VARGA ISTVÁN (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Köztársaság alkotmányának 70. § (1) bekezdése szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, ho gy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van, az Országgyűlés és helyi önkormányzati választásokon választható, és ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen. Ugyanezen jogszabályhely (4) bekezdé se szerint minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek intézésében. Magyarországon az előzetes letartóztatásban lévő és a gyógyíthatatlan beteg is jelöltetheti magát képviselőnek és polgármesternek. Pontosan az idézetek miatt rendkívül megdöbbentő számomra a honvédelmi miniszter úr 7001 - ha jól látom a számot - /1994. számú irányelve, melyet egyébként a belügyminiszter úrral adott ki közösen, mely ellentétes az alkotmánnyal, az 1993. évi CX. törvénnyel, a honvédelmi törvénnyel és ellentétes az 1971. évi XI. törvényerejű rendelettel, mely a fegyveres erők, fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szól, hisz ezekben a jogszabályokban semmilyen tiltó rendelkezés nincs a jelöléssel kapcsolatban. A h onvédelmi miniszter úr irányelve az alkotmány 40/b §ának (4) bekezdéséből vezeti le álláspontját, miszerint a fegyveres erők tagjai jelöltként sem indulhatnak szolgálati viszonyuk megtartása mellett. E jogszabály szerint a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet sem folytathatnak. A honvédelmi miniszter úr szerint, aki az imént idézett alkotmányos tiltó szabályt nem tartja be, fegyelmi eljárás in dul ellene. Ha pedig jelölteti magát a választásokon, s ez a lényeg, szolgálati viszonyát meg kell szüntetni. Abban az esetben, ha a jelöltet mégsem választják meg sem önkormányzati képviselőnek, sem polgármesternek, reaktiválás iránti kérelmet nyújthat be , s itt szó szerint idézem az irányelvet: "S ha a fegyveres erők létszámviszonyai ezt lehetővé teszik, jóindulatúan fogják a kérelmet elbírálni."
