Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 29 (41. szám) - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF):
2632 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Demeter Ervinnek, a Magyar Demokrata Fórum részéről. DEMETER ERVIN (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk levő társasági a dó módosítása azt a célt jelöli meg, hogy a fejlesztési tevékenységet kívánja élénkíteni és a beruházásokat kívánja ösztönözni. Ennek módszereként az adókulcs csökkentését irányozta elő. A magunk részéről ezekkel a célokkal maximálisan egyetértünk. A Magya r Demokrata Fórum képviselőcsoportja támogatja ezeket a törekvéseket. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy ezen célok elérésének nem kizárólagosan az adókulcsok változtatása az eszköze, ezért egykét olyan eszközt javaslatban és módosító indítványban megfogalmaz tunk, amelyek meglátásunk szerint hasonlóan a fejlesztési tevékenységet és a beruházásokat ösztönzik. Ennek jegyében tettünk javaslatot arra, hogy lehetőség szerint a vállalkozók szabad döntése alapján gyorsítsuk az amortizációt. Ennek a javaslatnak az a c élja, hogy a vállalkozások megfelelő forrásokat tudjanak képezni a befektetéseikhez és a műszaki megújulásokhoz. Az 1993ban megindult kedvező folyamatok - gondolok itt a belső piac növekedésére, a kereslet élénkülésére vagy az ipari és a mezőgazdasági ter melés növekedésére - megítélésünk szerint indokolttá teszik, hogy az amortizáció elszámolása terén korábban tett korlátozásokat enyhítsük. Ezzel a lépéssel természetesen azok tudnának élni, akik nyereségesek, és ezeknek a megfelelő források képződését szol gálná a beterjesztett módosító indítvány. Az indítvány azt kívánja elérni, hogy az amortizációs normák elszámolása az adóalany döntésétől függően tágabb határok között mozogjon, tehát a meglevő értéket egy tólig határrá kívánja szélesíteni. Kérem, támogas sák ezt az indítványt, mert megítélésünk szerint ez olyan piaci környezet kialakítását segíti, amely az életképes és eredményes vállalkozóknak kedvez. Módosító javaslatot tettünk még a törvényjavaslatban szereplő, a lízingelési konstrukciót korlátozó javas lat kihagyására. A pénzügyminiszter úr az általános forgalmi adó expozéjában utalást tett rá. Nem tudom, normaszöveget nem találtam, tehát lehet, hogy ez azt jelenti, kizárólag az általános forgalmi adónál történik; nem tudom, ennek a visszavonása megtörté nik vagy sem. Az ÉTjavaslatot még nem volt lehetőségem átnézni. Úgy gondoljuk, hogy ez a lízingkonstrukció elsődlegesen a kis- és középvállalkozásokat segíti: azoknál a műszakifejlesztés eszköze. A jelenlegi javaslat szerint rosszabb pozícióba kerülnek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások. Ezek azok a vállalkozások, amelyeknek az éves bevételük 50 millió forint alatti. Tehát azt javasoljuk, hogy a Pénzügyminisztérium beterjesztett módosítását a tisztelt Ház ne fogadja el. Javaslatot teszünk arra is, hogy az MRPszervezetek részére adható összeg nagyságrendje 20 százalékról 30 százalékra növekedjék. Megítélésünk szerint mind a hitelt nyújtó, mind a hitelt igénybe vevő munkavállalók számára előnyös lehet, hogyha azoknál a cégeknél, amelyek nyereség esek, és pozitív adóalapjuk van, a hitelvisszafizetést tulajdonképpen meggyorsítjuk ezzel a technikával. Végezetül az adó mértékéről. Az adó mértéke jelentősen csökken, ugyanakkor ezzel egyidejűleg egy 25 százalékos különadó - vagy ha ú gy tetszik: büntetőadó - kerül bevezetésre abban az esetben, ha osztalék címén veszi fel a vállalkozó a jövedelmet, feltételezve azt, hogy ezt fogyasztásra fordítja. Megítélésünk szerint vannak olyan esetek, amikor osztalék címén felvett pénzeszközök nem f ogyasztásra kerülnek, hanem ismét befektetésre. Azt a magunk részéről egy természetes dolognak tartjuk, ha egy vállalkozásban keletkező nyereséget egy másik vállalkozásba kívánja befektetni a vállalkozó. Ebben az esetben ez a módosítási javaslat egy 25 szá zalékos büntetőadót vet ki.
