Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 29 (41. szám) - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2628 Elfogadtuk az előterjesztő azon véleményét, hogyha ezek a szervezetek átalakulnak az 1993. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó biztosítótársaságokká, akkor ezek a kedvezmények megillethetik ezeket a szervezeteket is. Ellentétbe kerültünk a gazdasági bizottság álláspontjával ebben a kérdésben. Számos indítvány foglalkozott az alapítványi, közalapítványi befizetések adóalapból történő leírásával. Több indítvány kezdeményezte a tányakörben a közalapí tványokat preferáló kollektív diszkrimináció megszüntetését. Az indítványok közül bizottságunk az ajánlásban 10. szám alatt szereplő, Béki Gabriella és dr. Szigeti György által jegyzett javaslatot támogatta, élénk vita után, szótöbbséggel. Eszerint a köz- és egyéb alapítványokra fordított hozzájárulásnak egységesen, de nem a javaslatban szereplő adóévi pozitív adóalap 20 százalékának, hanem 30 százalékának megfelelő összeggel csökkenthető az adóalap. A kulturális bizottsággal együtt kerültünk szembe a költs égvetési bizottsággal és az előterjesztővel. A kedvezményezett alapítványi célok kiterjesztését indítványozó javaslatok közül bizottságunk az ajánlásban 12. pont alatt szereplő, Kertész István, Csizmár Gábor, valamint Csépe Béla és dr. Semjén Zsolt által j egyzett indítványt, amely a közalapítványok céljának a hitéleti céllal történő kiegészítését javasolta, valamint az ezzel szorosan összefüggő, 13. és 14. pont alatt szereplő, ugyancsak előbb megnevezett képviselőtársaim által benyújtott, és a 16. szám alat t, Csizmár Gábor által jegyzett indítványokat támogatta. A kedvezményezett célok további kiterjesztését szolgálták ezek az indítványok. Ezek a célok: szociális, gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági célok, munkanélküliség enyhítése, állampolgári jogok, a gyermekek, fiatalok, az ifjúság védelmével egészítik ki a kedvezményezetti kört. Ezek az indítványok tartalmilag valószínűleg egyesíthetők, akár csatlakozó vagy bizottsági módosító javaslat formájában is, mert a jelenleg elfogadott és támogatott indítványi kör eléggé zűrzavaros szövegeket eredményez. Más bizottságok ezeket az indítványokat támogatták. Hogy az előterjesztőnek mi a véleménye, az azért nehezen megmondható, mert egyegy konkrét indítvány kapcsán a különböző bizottságokban ellentétesen foglaltak állást, ami talán jelen esetben érthető, mivel elképzelhető, hogy a több, csaknem azonos tartalmú indítványból egyik vagy másik mellett tették le a garast, míg a bizottságoknak másik volt a szimpatikusabb. Azt hiszem, ezek az eltérések harmonizá lhatók. Bizottságunk nem támogatta Csépe Béla és dr. Semjén Zsolt 54. pontban szereplő azon indítványát, amely a törvény 9. számú mellékletének módosítását kezdeményezte azzal a céllal, hogy az egyházakra is terjedjen ki az adómentességgel kedvezményezett üdültetés lehetősége. Az előterjesztő véleményével értettünk egyet, aki arra hivatkozott, hogy az egyházakról szóló törvény szabályozza az egyházak adómentesen végezhető tevékenységi körét, és ebben a szociális, oktatási, kulturális célok is szerepelnek. V égezetül szólnék az ajánlásban 48. szám alatt szereplő indítványról, amit dr. Koleszár Lajos képviselőtársammal közösen követtünk el, társtettesi minőségben. Ebben a törvény 2. számú mellékletében a vállalkozásokban a befektetett eszközök amortizációs szab ályait javasoltuk kiegészíteni azzal, hogy kerüljenek a kedvezményezett, támogatott, 33 százalékkal amortizálható körbe az orvosi eszközök, gyógyászati laboratóriumi eszközök. Ezen indítványunkat a szociális bizottság támogatta, a többi bizottság nem, az e lőterjesztő pedig 1:3 arányban, a mi bizottságunkban igen, a többiben nem. A részletes vitában szeretnék erről szólni. Köszönöm figyelmüket. A bizottság álláspontjának szíves megfontolását ajánlom képviselőtársaimnak. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kösz önöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 105. § (1) bekezdése értelmében a törvényjavaslat részletes vitája a módosításokkal érintett rendelkezések megvitatásából áll. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy az új szerkezetű részletes vitában kiz árólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni. Arra figyelemmel, hogy az előterjesztés a hatályos társasági adóról szóló törvény egyes rendelkezéseit kívánja módosítani, a
