Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 29 (41. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GAÁL GYULA (SZDSZ):
2615 Ezért a magasabb jövedelműekne k keresetük aránylag nagyobb részét kell személyi jövedelemadóként befizetniük. Ennek a két személynek, a 20 és a 40 ezret kereső személynek a személyi jövedelemadója hogyan alakul ennek a levonási lehetőségnek a figyelembevételével? A 20 ezret kereső, miu tán csak a társadalombiztosítási járulék után kap adókedvezményt, 32 500 forint adót fizet évente, amely keresetének 13,5 százaléka. Az évi 480 ezret, tehát havi 40 ezret kereső 121 500 forint adót fizetne e nélkül a levonás nélkül, a levonással 61 500at. Tehát a kisebb keresetű 26 500at, a nagyobb 61 500at. Ez látszólag rendben van. Csakhogy a keresete százalékában ez a kiskeresetűnél 11 százalék, a magasabb jövedelműnél 12,8 százalék. Tehát ez lett a progresszivitásból: 1,8 százalék maradt a jelenlegi 13,5tel, illetve 25tel szemben. Tehát 11,5 százalék különbségről lement 1,8 százalékra. És ez csak a bérből és fizetésből élőknél van így! A magánvállalkozóknál, miután ők a befizetéseket korlát nélkül vonhatják le, illetve az egyéb vállalkozói nyereségn él, ahol korláttal ugyan, de szintén érvényesíteni lehet ezt az adókedvezményt, a társasági adónál, ott ez a különbség még nagyobb lesz. Ezek után, miután az Érdekegyeztető Tanácsban tudomásom szerint a munkavállalók - bizonytalanul a munkaadók is, de a mu nkavállalók mindenképpen - a mellett érveltek - és ez a 85. pontban található javaslatom , hogy maradjon el ez a törvénymódosítás, az l) pont, tehát maradjon el a magánbiztosítók kedvezménye. Ennek ellenére - a pénzügyminiszter úr hatására - nem fogadta el az Érdekegyeztető Tanács. Tehát most már nincs más lehetőségem, mint a pénzügyminiszter úrhoz fordulnom azzal, amit Béki Gabriella mondott bizottságunk ülésén: a társadalombiztosítási rendszerhez nyúlni egy generációra szóló felelősség. Az első forint, amelyet ilyen viszonyok között szerződéssel egy magánbiztosítóra bízok, lehetetlenné teszi később bármilyen kormány számára, hogy ettől a rendszertől eltérjen. Az, hogy tízszeres különbségek legyenek a kedvezményekben kétszer nagyobb jövedelmek esetén a na gyobb jövedelműek javára, azt hiszem, egy szocialista vagy szociáldemokrata képviselő számára elfogadhatatlan. A liberális, szabaddemokrata képviselők számára - mielőtt megint azzal vádolna frakcióvezetőjük, hogy baloldalról bírálom az előterjeszté st - azt kell mondjam: nagyon különös helyzet az, amikor nekem kell a társadalombiztosítás érdekében érvelnem. S még különösebb az, hogyha a Bismarck által megfogalmazott társadalmi elveket: a mindenkire kötelező, keresetarányos befizetés és a kifizetésnél a társadalmi szolidaritás elvét - tehát annak a Bismarck kancellárnak az elveit, aki kőkonzervatív, hithűen király, sőt császárpárti volt - egy párt baloldalinak minősíti. Akkor vajon hol helyezkedik el az a párt a politikai palettán? Ezért kérem a képvi selőket és külön a pénzügyminiszter urat, hogy javaslatomat - amely tehát három és félmilliárd forint megtakarítást jelentene, illetve bevételi többletet a költségvetésnek, s amely lehetővé tenné, hogy a költségvetési törvény tárgyalása során majd ismertet endő, az egészségügyet, illetve az oktatást támogató kifizetéseknek a forrását megteremtse - a szavazás során támogassák. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Kis Gyula felszólalását. Kétperces reagálásra megadom a szót Gaál Gyulának, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. GAÁL GYULA (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Kedves Képviselőtársaim! Örülnöm kellene, hogy Kis Gyula az oly sokszor hangoztatott vagy kért igényünknek megfelelően olyan javaslattal állt a Ház elé, amely valóba n költségtakarékosságot
