Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
2582 Mindannyian kerülhetünk vétlenül egy bün tetőeljárási csapdába; a saját jövőnkről, családunkról, az ország becsületéről van szó. Kérem, hogy ezt vegyék figyelembe. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Sepsey Tamás, a Magyar Demokrata Fórum részéről. DR. SEPSEY TAM ÁS (MDF) : Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Elnézésüket kell kérnem: a jegyzőkönyv számára néhány gondolatot okvetlenül el kell mondani. Tímár képviselőtársam saját sorsán keresztül érezte: milyen az, amikor az állam az ártatlanul elít élteken meggazdagszik. Azt hiszem, meg vagyok róla győződve, hogyha a kormány javaslatának - a vagyonelkobzáskor elvett vagyontárgy kárszámítási értékének - szabályait helybenhagyja az Országgyűlés, akkor nagyon nagy igazságtalanságot követ el, és nagyon m éltánytalan azokkal szemben, akik ártatlanok voltak. Ez legyen a vezérmotívumunk akkor, amikor megítéljük, hogy ez a kárszámítás mennyiben egy fiskális szemléletnek a folyománya, és mennyiben egy tisztességes jogalkalmazóé, aki utólag belátja, hogy tévedet t; a bíróság fölmenti az elítéltet, a vagyonelkobzás során elvett vagyontárgyat viszont nem lehet természetben visszaadni. Az ingatlanból induljunk ki, mert az egy életszerű példa. Igen, ha tíz évvel ezelőtt valakitől elkobozták a rózsadombi villáját vagy a Balatonon levő üdülőjét, és utólag most megállapítják, hogy ez az ítélet törvénysértő volt, felmentik, az elkobzott dolgot vissza kellene adni. Miután az állam értékesítette, erre már nincs lehetőség. A javaslat szerint ebben az esetben az akkori forgalm i értéket kell megtéríteni és annak az összegnek a törvényes kamatait, ami korábban évi 5 százalék volt, aztán 8 százalék, a végén már fölment 20 százalékra. A jelenlegi forgalmi érték viszont az akkori forgalmi értékhez és a kamatokhoz képest körülbelül n égyötszöröse. Ha föltételezem, hogy az állam helyre akarja hozni a szervei által elkövetett hibát, hogy ártatlanul elítéltek egy embert, akkor lehete ilyen kárszámítási módot alkalmazni? Akkor elképzelhetőe egy olyan - nem tudok mást mondani - szemérmet len számítás, amely lehetetlen helyzetbe hozza az ártatlan személyt? Az elvett vagyontárgyat nem kapja vissza, a kártalanítás összegéből ugyanazt, ugyanolyat nem tud vásárolni. Ártatlan volt, ott van a felmentő ítélete - és mit fog vele csinálni? A lakásáb an más lakik, ő lakást nem tud venni, és nagyon boldog, hogy tényleg felmentették őt. Utólag megállapították, hogy igazságtalan volt az ítélet, csak éppen nem reparálják a kárát, azt a kárt, ami könnyen kiszámítható. Ellentétben van a kormány javaslata egy ébként is a törvényjavaslattal, amely azt mondja, hogy a kártalanítás összegszerűségének a kiszámításánál a polgári törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károk kárszámítási szabályait kell alkalmazni. Módosító javaslatomban ezeket a polgári törvénykö nyvben előírt kárszámítási szabályokat fogalmaztam meg. Hogyha valaki kárt okoz, akkor mit kell megtéríteni? Nem csökkentett kárt, hanem az elmaradt vagyoni előnyt és minden olyan egyebet, amely szükséges ahhoz, hogy kiküszöbölje a sérelmet szenvedettnek a helyzetét. Hisz' a kártérítésnek az a feladata, hogy olyan helyzetbe hozza a károsultat, mintha a kár nem következett volna be. A vagyonelkobzás akkor nem következik be, ha vagy visszaadom az elkobzott dolgot, vagy ha az nem lehetséges, olyan helyzetbe ho zom az illetőt, hogy tudjon egy ugyanolyan dolgot venni rajta - a kártalanítási vagy a kártérítési összegen. Ha nem hozom abba a helyzetbe, ha jóval csökkentettebb összeget adok neki, akkor azt hiszem, fölösleges ilyen szabályokat alkotnunk. Nem lenne szab ad, hogy a magyar Országgyűlés évente négyöt vagy tíz személlyel szemben ilyen méltánytalan szabályt alkosson, hiszen az éves költségvetésünkben ezeknek az összege minimális tétel. Azok számára viszont, akiktől elkobozták a vagyontárgyukat, és utólag felm entik őket, azok számára egy életnek az eredményét veheti el az állam, megfosztja őket a saját vagyonuktól; és biztos vagyok benne, hogy nem lesz többet kárpótlási törvény, és ezeket az utólagos törvénysértéseket húszharminc év múlva nem fogják orvosolni.
