Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
2576 A magyar jogalkotó ettől eltérő álláspontra helyezkedik. Azt mondja, hogy jár kártalanítás, hogyha megszüntették az eljárást, a büntethetőséget kizáró ok áll fenn - és még sorolhatnám a különféle pontokat. Igen ám, de behoz egy nagyo n szűkítő szabályt, ami ellen, azt hiszem, tiltakoznunk kell. Méghozzá kategorikusan kizárja a kártalanításból előzetes fogvatartás esetén azokat a személyeket, akik úgymond a magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy velük szemben az eljárást lefolytassák . (19.00) Én úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy életszerűtlen ez a fajta törvényi tényállás. Mert való igaz, amit Hack elnök úr mondott, hogy vannak olyan személyek, akik tudatosan félrevezetik a hatóságot és méltatlanok a kártalanításra, csak azt nem tudom, hogy miért nem említette meg a másik oldalt, amelyet én megemlítek - mert büntetőeljárási praxisomban volt is rá példa : akik vétlenek abban, hogy velük szemben a hatóság eljár, de a pszichés, tudati állapotuk következtében a hatóság számár a mégis okot szolgáltattak a velük szembeni eljárásra. Például gondoljunk arra az esetre, hogy valaki hazamegy és otthon vérbe fagyva találja a hozzátartozóját. Szirénáznak kint, fogja magát és elszalad - megrémült. Ott van egyedül a lakásban azzal a hozzá tartozójával, akivel előtte veszekedett, a veszekedés után elrohant. Amikor megérkezik a rendőrség, mert a szomszédok közül valaki értesítette a rendőrséget, megszökik, elrejtőzik, heteken keresztül fél és nem akar a hatóság kezére kerülni; vagy ott találj ák a helyszínen - lehetne a példákat fokozni. Ebben az esetben hiába mondja, hogy ártatlan, a hatóság vele szemben eljár, előzetes letartóztatásba helyezik, mondjuk, egy évig tart az előzetes letartóztatása, míg végül a bíróság bizonyítékok hiányában felme nti. Ez a személy a kormány javaslata alapján semmifajta kártalanításra nem jogosult. Ártatlan! Kezdettől fogva vallotta, hogy nem ő követte el a cselekményt, de azzal, hogy megriadt és a helyszínről elmenekült, hogy önként nem adta magát a hatóság kezére, nem volt hajlandó vallani, mert félt, hogy maga ellen bizonyítékot szolgáltat, holott ártatlan volt, kizárja magát a kártalanításból. Tisztelt Képviselőtársaim! Helyes ez? Az én módosító javaslatom nem abszolút kizáró okként fogalmazza meg ezeket a tényál lásokat - vagyis azokat az eseménysorozatokat, amelyeknél az elkövető, akivel szemben a szabadságelvonást foganatosították, részben okozója is ennek a szabadságelvonásnak , hanem a bíróságra akarja bízni, hogy a bíróság az eset összes körülményeinek a fig yelembevételével döntsön a kártalanítás összegéről. Tehát a kormány javaslata és az én módosító indítványom között a különbség az, hogy a kormány javaslata kivétel nélkül mindenkit ki akar zárni a kártalanításból, én pedig azt mondom, hogy vannak olyan mél tányos esetek, amikor elfogadható, hogy részben a hatóság félrevezetése megtörtént, de nem a gyanúsítottnak az akaratából, hanem a pszichés állapota miatt rajta kívül álló okok idézték elő ezt a helyzetet. Ebben az esetben indokolatlan lenne teljes egészéb en kizárni az illetőt a kártalanítás lehetőségéből. Adjuk meg a lehetőséget a bíróságnak, hogy felderítvén az ügy összes körülményeit, mindezek figyelembevételével tudjon dönteni a kártalanítás összegéről, amely adott esetben nulla is lehet. Éppen a Hack e lnök úr által említett példa alapján nyilvánvaló, hogy ott egy tudatos félrevezetés történt, s az illető kártalanításra nem tarthat igényt. De az élet olyan eseteket produkálhat - a másik oldalról nézve , ahol méltánytalan és jogtalan a teljes értelemben vett kizárás. Ott meg kell engedni a bíróságnak, hogy mérlegeljen. Sok esetben a bíróság dönt a bűnösség kérdéséről is, miért ne dönthetne - a méltányos szempontok figyelembevételével , hogy az illető kártalanítási összege adott esetben magasabb, kevesebb vagy egészen abszurd esetben nulla legyen. Én úgy érzem, hogy nagyon kevés ilyen eset lesz, de előfordulhat, és nekünk nem az a célunk, hogy végül is ártatlan emberek számára ne teremtsük meg azt a lehetőséget, hogy a bíróság előtt bizonyíthassa, hogy mil yen okok vezettek oda, hogy ő elrejtőzött a hatóság elől vagy hogy zavart válaszokat adott a hatóság kérdésére. Ha nagyon a lelkükbe néznek képviselőtársaim vagy átéltek már egy kihallgatást - természetesen védőként vagy hozzátartozóként , akkor azért tud ják, hogy
