Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2557 állami támogatást tervezte meg. Felmerült az igény, hogy történjék meg ennek a 100 százalékig történő kielégítése. A tárgyalások során nem tudtunk olyan erőforrásokat feltárni, amelyek e hiányzó 10 százalék pótlására lehetőséget adnának, ezért a partnerek ebben a körben tudomásul vették a költségvetési törvény beterjesztett eredeti j avaslatát, tehát a 90 százalékos beállási szint központi támogatással történő finanszírozását, és hogy a hiányzó 10 százalékot saját erőből, megtakarításokból, önkormányzati támogatásból, szükség szerint racionalizálásból, létszámcsökkentésből célszerű meg valósítani. A második téma pedig a közalkalmazotti kör, ahol az induló A/1es 8000 forintos bértarifa emelését igényelték 9000 forintra július 1jétől. Ez bruttó kihatását tekintve - társadalombiztosítási járulékkal és a többletadóvonzatok levonása nélkül - 4041 milliárd forintot jelent, a többletbérkiáramlással együtt járó adóbevételi többletek leszámításával nettó módon 30 milliárd forintot. Igazán ez volt a nagy ügy, hiszen ez az, ami a pedagógusokat, ez az, ami az egészségügyi dolgozókat, ez az, ami jó néhány körben, kultúrában, tudományban, oktatásban dolgozókat érinti. Itt egy nagyon hosszú, többmenetes tárgyalássorozatra került sor. A végét mondanám: a javaslat a parlament részére, hogy január 1jétől 8500 forintra emelkedjék az A/1 bértarifa össze ge a 8000 forintról, aminek a nettó többlet költségvetési kihatása 15 milliárd forint. A 15 milliárd forint fedezetére három erőforrást ajánlanak a kormány és a megállapodásban részt vevő felek a parlamentnek. Az eredeti költségvetési törvényjavaslatban az 1992. július 1je előtti munkaviszony beszámításához szükséges 7,4 milliárd forintos előirányzatot megterveztük. Azt ajánlottuk, hogy ezzel a lépéssel ne 1995. január 1jével, hanem 1996. január 1jével oldjuk meg a feladatot, és ezt a felszabaduló 7,4 mi lliárdot vegyük igénybe eme bizonyos A/1 bérkategória növelésére. Ebben kialakult az egyetértés. A Szolidaritási Alap járulékbefizetései az ez évi záró, jövő évi induló állomány várható összege, valamint a foglalkoztatás jövőre kialakuló szerkezete és enne k terhei alapján megállapítható volt, hogy a Szolidaritási Alap befizetését jelentő járulékok bevételcsökkenés veszélye nélkül csökkenthetők körülbelül 1 százalékkal. Még így is marad valamennyi szufficit a Szolidaritási Alapban. A munkaadók igényelték enn ek az 1 százalékos járulékcsökkentésnek a végrehajtását. A munkaadói és a munkavállalói járulékbefizetési kötelezettség között az arány kétharmadegyharmad. Ezért tehát körülbelül 0,7 százalékot a munkaadóknál, 0,3 százalékot pedig a munkavállalóknál jelen thetett volna ez egy 1 százalékos csökkentés mellett. A munkavállalók azért, hogy részben fedezetet lehessen teremteni a még hiányzó 7,6 milliárdra - említettem volt, a 15 és a 7,4 közötti különbségről van most szó , ezért az egyébként indokolható csökken és rájuk jutó részéről lemondtak. Ez 3 milliárd forint. Ez praktikusan annyit jelent, hogy a költségvetésnek ennyivel kevesebb támogatást kell a Szolidaritási Alaphoz nyújtania, hiszen ez a 3 milliárd az ottani járulékbefizetésként megmarad. Ez a konkrét 3 milliárd a további fedezete a végrehajtandó béremelésnek. A maradvány vagy rendezendő probléma ezek után nem egészen 5 milliárd forint. Ennek az 5 milliárd forint többlet bérkiadásnak a fedezetére a kormány konkrét kiadási tételek csökkentésével fog javas latot tenni. Nem titok, ilyen egy államközi egyezményen alapuló magyarindiai szállítás, amelynek az eredeti előirányzata 6,9 milliárd forint. Itt látunk a műszaki teljesítést is figyelembe véve egy jelentős csökkentési lehetőséget. Néhány decentralizált a laphoz adott támogatásban látunk néhány 100 millió forintos támogatási csökkentéseket, amelyekből összesen mintegy 1,5 milliárd jön össze, és az ExIm Bank alaptőkeemelésére eredetileg tervezett 5 milliárdból 1 milliárdot erre a célra javasolunk a parlame ntnek felhasználni. Ez biztosítja a 8000ről 8500 forintra történő béremelés fedezetét anélkül, hogy a költségvetés hiányát vagy az adóbevételeket növelni kellene. Ezt azért mondtam el ilyen részletesen, mert ez volt az egyik ugrópontja ennek az egész nagy problémakörnek és a megvalósítás ügyének. A második ilyen nagy tétel volt, amely itt az adótörvények vitájában, de a költségvetési törvényjavaslatról szóló vitában is rendkívül széles körű és nagyon vehemens kritika tárgyává vált -
