Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - GAÁL GYULA (SZDSZ):
2511 export növekedését egy olyan időszakban, amikor eleve lényegesen magasabb szintről indul az import, mint az export, akkor természetesen ennek az egyensúly további romlásával kell együtt járnia, más megoldás nem lehetséges. Milyen alternatí vákat javasolt az ellenzék egy ilyen helyzetben a saját helyzetértékelése alapján? Most már nagyon röviden megpróbálom összefoglalni. Részint bírálja a közfogyasztás csökkentését, ennek Kádár Béla vezérszónoklata a legpregnánsabb kifejeződése. Azt mondja, ha a közfogyasztásokat korlátozzuk, akkor ki lesz az az őrült, aki befektetéseket fog végezni ebbe a gazdaságba, hiszen a kereslet nyilvánvalóan csökkenni fog. Tehát a közfogyasztásokat ne korlátozzuk annak érdekében, hogy legyen olyan kereslet, amire érde mes befektetni és jönnek a vállalkozók. Ugyancsak ellenzéki oldalról, de már egy másik pártból Urbán László azt kifogásolta, hogy nem elég pregnánsak ezek a korlátozások. Tulajdonképpen a bírálatának magva és leglényege az volt, hogy azért nem jó a költség vetés, mert nem elég elszánt arra, hogy végrehajtsa ezeket a korlátozásokat, és tulajdonképpen az, hogy nominális értéken nagyjából szinten marad a konszolidált költségvetési hiány, az nem egy olyan nagy dobás, amitől a '95ös évet a fordulat éveként tudná nk majd számon tartani. Azt persze csak zárójelben jegyzem meg, hogy a konszolidált hiány nominális értéken való szinten maradása azt is jelenti, hogy az inflációt nem kalkuláltuk bele, tehát a mögött, hogy nominális értelemben nem változik a hiány, egy je lentős reál visszafogása kell hogy meghúzódjon a költségvetés kiadásainak. ELNÖK (dr. Salamon László) : Képviselő urat is félbe kell szakítanom, mert Fodor Gábor miniszter úrral együttes felszólalási idejük túllépett már a 30 percen. Ez volt a házbizottsági megállapodás. Ugyanakkor észlelem, hogy az írásban előre jelentkezett felszólalók között további SZDSZes képviselő nincs. Megkérdezem a frakcióvezetőket, hogy erre tekintettel bármelyik frakció emele kifogást az ellen, hogy a képviselő úr tovább beszélh essen, mint az előzetes megállapodás szerinti idő. Nincs kifogás? (Senki sem jelentkezik.) Jó, akkor tessék folytatni. GAÁL GYULA (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr a korrekt jelzést és köszönöm szépen képviselőtársaimnak, hogy lehetőséget adnak a beszédem folytatására. Nem szeretnék visszaélni a türelmükkel, valóban tömörítve próbálom összefoglalni mondandómat. Második bírálat az volt, hogy a lakossági fogyasztás korlátozását nem lenne szabad megengedni. Nem lenne szabad megengedni, hogy a középrétegek lej jebb csússzanak, nyilvánvalóan a legszegényebb rétegeket pedig senkinek sem jutna eszébe további terhekkel sújtani. Harmadik kívánalom az volt a költségvetéssel kapcsolatban, hogy a vállalkozókat határozottabban támogassa, hiszen a vállalkozások élénkítése , az exportösztönzés és a befektetések élénkítése nélkül nem fogjuk tudni megteremteni azt a gazdasági növekedést és jólétet, ami alkalmat adhat arra, hogy a közösségi és a lakossági fogyasztás aztán valóban növekedhessen. S negyedszer kívánalomként hangzo tt el az, hogy a költségvetés hiányát ne növeljük, hanem lehetőség szerint csökkenteni kéne. Ez részint a Fidesz részéről, Urbán képviselőtársam részéről hangzott el, részint Szabó Iván is, amikor a kamatlábakról beszélt és azok kívánatos csökkentését kért e számon, akkor ezzel nyilvánvalóan amellett is állást foglalt, hogy a költségvetés hiányát minél alacsonyabb szintre kell leszorítani, hiszen egy elszaladó költségvetési hiány a legerősebb indikátora az infláció növekedésének és természetesen ezzel kapcso latban a kamatlábak emelkedésének. Látni kell azt, hogy miközben mindenki jól megfogalmazott részérdekeket és érvrendszereket ad elő, azonközben ez a négy terület, négy kívánalom, amelyet röviden összefoglaltam, egymásnak ellentmondó követelmé nyeket támasztanak egy költségvetéssel szemben. A kormány feladata a költségvetési törvény megalkotásával az, hogy meghatározza azokat a preferenciákat, és azt a mozgásteret, amit itt biztosítani lehet. Természetesen egyik részterület sem lehet elégedett é s ilyen
