Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
2495 Szó sincs arról, hogy cserbenhagynánk az ELTE építkezését, ille tve hogy a kormány gazdaságilag irracionális lépéseket tenne vagy nem tenne meg. Módosítani fogjuk a felsőoktatási törvényt, s ezáltal megkönnyítjük a magán- és alapítványi, egyházi felsőoktatási intézmények létrehozását. Az, hogy a kormány e vállalkozások számára barátságos törvényi hátteret teremt, roppant fontos kérdés. A középeurópai egyetem, illetve az előző kormány magatartása jó példa arra, hogy a kapitalizmus, a vállalkozás szellemét miként lehet bátorítani a felsőoktatásban, illetve miként lehet e lbizonytalanítani azt. Nos, ennek a szemléletnek vége. A kormányt nem érdekli más, csak az oktatási intézmények színvonala és korrekt partner lesz mindenkivel, aki pénzt kíván befektetni az oktatásba és tudásba. Ami a közoktatást illeti, elsősorban beszélj ünk a 10 milliárdos kérdésről, a normatívák problémájáról. Azt javaslom, hogy a parlament vizsgálja meg: az erőforrások átcsoportosításával miként lehetne a legkritikusabb ponton módosítani, a helyzeten változtatni. Mindannyian jól tudjuk, hogy az oktatásb a befektetett összegek a közös jövőbe befektetett pénzek. Amikor a normatívák kérdéséről beszélünk, akkor az iskoláink működőképességének fenntartásáról szólunk. 1995től a személyi jövedelemadó 35 százaléka marad az önkormányzatoknál, ami csekély mértékű, de okosan hasznosítható többletforrást jelenthet az iskolafenntartók számára. Hangsúlyozottan fontos kérdés és eredmény, hogy a közoktatás modernizációs feladataira az 1994es költségvetéshez képest 50 százalékkal több pénz áll rendelkezé sre. Persze mondhatja erre bárki, hogy ez kevés. Én azt mondom, nem elég a megoldásra, de elég a kitörésre. Elég arra, hogy a nemzetünk jövője szempontjából alapvető kérdések megválaszolását megkezdjük. Tehát folytatni kell a kisiskolásokra vonatkozó oktat ás, nevelés gyermekközpontú programjának széles körű elterjesztését, mert - s ez nem is pusztán pénzkérdés - legfontosabb céljaink közé tartozik, hogy visszaadjuk az iskolásoknak a gyerekkort. Ezt kulcskérdésnek tartom, a humanitás próbájának. De válaszoln unk kell az információs robbanás kihívásaira, amely meggyőződésem szerint egyben a közoktatás legnagyobb esélye. Pénzt, támogatást fogunk adni a társadalomismereti programokra, a komprehenzív iskolák beindítására. Végül, de nem utolsósorban a minisztérium 1995ben kiemelt programjának fogja tekinteni az egészséges életmód és környezeti nevelés kérdését. Nincs olyan politikai álláspont, amelyről nézvést ne ugyanúgy gondolkodnánk erről. A létrehozandó közoktatási modernizációs keret 1995ben eléri a 800 milli ó forintot. Fontos, hogy mindenki tudja: a pénz okos elköltése a helyi kezdeményezéseken alapszik, a pedagógustársadalom alkotó részvételére számítunk. Fontos eredmény, hogy jövőre 900 millióról 1,2 milliárd forintra nő, így több pénz áll rendelkezésre a k istelepülések iskoláinak támogatására. Ennek jelentőségét kiki felmérheti maga. A területi oktatási központok megszüntetése 240 millió forint felszabadulását jelenti, ami a megyei pedagógiai és a központi kutató, fejlesztő, szolgáltató intézeteken keres ztül a szakmai szolgáltatások és a kimeneti szabályozás megalapozását teszi lehetővé. Kérem, mérlegeljék önök, hogy melyik az értelmesebb befektetés: adminisztrációra, illetéktelen felügyeletre vagy szakmai fejlesztésre költeni ennyi pénzt. 1,7 milliárdról 600 millió forinttal nő a tankönyvtámogatás, amiről én is tudom, hogy milyen kevés. Tudom, hogy milyen komoly megrázkódtatást okoz a tankönyvek megvásárlása soksok család számára. Az összesen 2,3 milliárd forint akkor nagyon kevés, ha rosszul, mechanikus an osztják el. A pedagógustársadalmat kérjük arra, hogy okos szavával, helyzetismeretével, tapintatával segítsen e pénz jó és helyi elosztásában. Ami a kultúra ügyeit illeti. Külön probléma volt a könyvek adója, ezért e kérdésre részletesebben is kitérek. A könyvek áfavisszatérítésének kérdésében kompromisszum született. A könyvtárak esetében visszaigényelhető lesz az általános forgalmi adó, azaz ennyivel olcsóbb lesz a könyv. Ugyancsak fontos eredmény, hogy az Országos Szerencsejáték Alapból 100 millió fo rintot különítenek el, amelyből a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül ugyancsak könyvtári fejlesztésekre
