Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 25 (39. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - HORN GÁBOR (SZDSZ):
2466 n yolcvanmillió forint jutott volna el, részben el is jutott a pedagógusokig, a helyi szintű fejlesztésekig magukhoz az iskolákhoz a pedagógusszakma megújítása program keretében. Ezzel szemben ebben az egyébként nagyon szigorú - ha szabad ezt a szót mondanom - szőrös szívű költségvetésben ez az összeg nyolcszázmillió forintra emelkedik. Tehát a közoktatás modernizációs alapjára nyolcszázmillió forintot tervez ez a kormányzat, amiről azt gondolom, hogy önmagában persze kevés, de mégiscsak egy olyan jelentős l ökést jelenthet - vesd össze a nyolcvanmillióval , amely elindíthat bizonyos folyamatokat a magyar közoktatásban. Mire gondolok? Nem arra gondolok, amit az előző négy, illetve nemcsak négy, hanem nyolctíz évben nyomon követhettünk a közoktatásfejlesztés ben, hogy tudniillik iskolakísérletekre, nagyívű pedagógiai kutatásokra jutottak pénzecskék - nagyon kevés - nagyon sokfelé szétszórva. Azt gondolom, a magyar közoktatásnak - és ez a kormányzati programban is rögzítődik - van néhány olyan neuralgikus kérdé se, amelyekre sürgősen választ kell adni. Erre a válaszra ez a nyolcszázmillió forint elegendő. Melyek ezek? Szinte csak felsorolásszerűen: ilyen probléma a kisiskoláskor egész oktatásinevelési rendszere, amelyről sok mindent el lehet mondani, de egyet bi ztos nem, hogy tudniillik gyerekközpontú, személyközpontú lenne, hogy a kisgyermekek életkorára, lehetőségeire, egyéni fejlesztésére lenne nyitott. Sajnálatos módon ezt a nagyon rossz helyzetet szülőként is tudom igazolni. Sürgősen el kell tehát indítani - szerencsére nem elölről elkezdve , támogatni kell azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek a magyar oktatási rendszer legkülönbözőbb pontjain, Winkler Mártától kezdve egészen az alapítványi és magániskolákig vagy egyházi általános iskolákig, megindultak . Ezekhez a programokhoz pénzt kell adni. Nem arra, hogy ezekben a programokban részt vevők az iskola folyosóját ki tudják festeni, hanem arra, hogy ezeket a programokat befejezzék, és ezek a programok hozzáférhetőek legyenek a pedagógusok széles körei szá mára. Ennek másik forrása lehet - hadd jegyezzem meg zárójelben - a megyei pedagógiai intézetek fejlesztése. A kormányprogram alapján a kormány '95ben a tankerületi oktatási központokat meg fogja szüntetni. A költségvetésben erre tervezett, körülbelül két száznegyvenmillió forint elegendő lehet arra, hogy a megyei pedagógiai intézetek végre színvonalasan el tudják látni a helyi szintű szolgáltatásokat, végre ne úgy kelljen alternatív taneszközöket választani a pedagógusoknak, hogy nem is látják azokat, hane m stencilezett papírokon szám formájában jelennek meg előttük, hanem elérhető lesz az, hogy a megyei pedagógiai intézetekben egy könyvtárban ezek a könyvek megtekinthetők legyenek, ad absurdum ki is kerüljenek az iskolához egykét hétre, hogy a pedagógusok dönteni tudjanak. Ehhez az a bizonyos kétszáznegyvenmillió forint számításaink szerint igenis elegendő forrást jelent. Ezeket a lépéseket meg kell és meg is lehet tenni eme költségvetés keretében. Ugyanígy ez a nyolcszázmillió forint forrást jelenthet az információs robbanásra való válaszadásra. Nagyon komoly feladat, nagyon komoly kihívás a magyar közoktatás számára az informatika, az információs rendszerek behozatala az iskolarendszerbe Természetesen úgy, hogy ez minden iskola számára hozzáférhető legyen . Hiszen jelenleg az történik az informatikaoktatásban, hogy a jó helyzetben, jó pozícióban lévő, általában gazdag önkormányzatok területén működő iskolák elérik ezt a lehetőséget, de a kistelepülési szinteken, vidéken, kis iskolákban nem áll rendelkezésr e az a minimális infrastruktúra sem, amely tisztességes informatikai oktatáshoz kellene. Nagyon nagy kihívás - és ebből a nyolcszázmillióból azt gondolom, minden további nélkül megoldható - a kommunikációs készség fejlesztésének belopása az iskolarendszerb e, a konfliktusok megoldásának iskolai közegben való felvállalása, vagy az iskolai közélet egészének fejlesztése. Nyilván hosszú időnek kell eltelnie addig, amíg Magyarországon az iskolarendszerben a diákok, a gyerekek alattvalóból, kiszolgáltatott gyerekb ől iskolapolgárrá válnak. De ez program kérdése is, és ez a kormányprogram ezt vállalta, remélem, vállalni is fogja. Tényleg csak jelzésszerűen: ugyanígy megoldandó feladat a társadalomismeret képzésének, oktatásának bevonása az iskolarendszerbe. Hiszen, m iközben a magyar oktatási rendszer, mondjuk,
